Magyarországon a lakosság ötödének volt már közvetlen vagy közvetett tapasztalata otthoni tűzesettel kapcsolatban, a megkérdezetteknek mégis csupán töredéke van tisztában a tűz keletkezésének okaival, valamint az égés során keletkező káros anyagok élettani hatásaival – derült ki a Füstmentes.hu, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) közös kezdeményezésére a 18–70 éves korosztályban készült országos reprezentatív kutatásból.
A válaszadók 86 százaléka szerint elsősorban a nyílt lángra kell figyelni a tűzesetek megelőzése érdekében, és 69 százalék említette az elektromos eszközöket kockázatforrásként.
Csupán tízből hárman tudták helyesen megválaszolni azt kérdést, hogy pontosan milyen feltételek szükségesek az égéshez, illetve ahhoz, hogy valami kigyulladjon.
Az égés során keletkező veszélyes légszennyezők közül a megkérdezettek 60 százaléka tudta beazonosítani például a szén-monoxidot.
„A Magyar Tűzoltó Szövetség adatai szerint csak idén eddig majdnem 850-szer riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat. A korszerűtlen fűtési rendszerek ugyanolyan körültekintést igényelnek, ugyanis az elmúlt tizenkét év statisztikái alapján a fűtési szezon hat hónapjában történik az otthoni tűzesetek okán bekövetkezett halálos esetek 80 százaléka. Januártól szeptemberig 5600 lakás gyulladt ki, és több mint 440 ember sérült meg, többségük füstmérgezést szenvedett” – mondta Dobson Tibor vezérőrnagy, az MTSZ elnöke.
Hozzátette, szeptember 30-ig összesen 84 ezer négyzetméternyi ingatlan égett le Magyarországon, és mindig az év vége szokott „bedurvulni”.
A megkérdezettek közel egynegyede dohányzik, ezen belül minden harmadik valamilyen füstmentes alternatívát használ. A válaszadók több mint fele, bár tudja, hogy lehetséges égés és füst nélkül dohányozni, a technológiákat nem pontosan ismeri, nem tudja, hogy mi a működésbeli különbség az alternatívák között. Tízből négyen azt sem tudják, hogy míg a cigarettázás mindig nyílt láng használatával és füsttel jár, a füstmentes technológiák használatakor nem történik égés, így például a hevítés során füst sem keletkezik.
Ugyancsak téves információ – pedig minden ötödik megkérdezett így gondolja –, hogy az ember álmából is felriad a tűz első jeleire, mert a valóságban nagyon ritkán történik így, hiszen a füst hang nélkül képes terjedni és kitölteni a rendelkezésre álló teret.
„A biztosítók tapasztalatai szerint a tűzesetek többnyire a konyhából, valamint a fűtő- és elektromos berendezések meghibásodásából indulnak ki, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is. 2010 óta a társaságok már több mint 62 milliárd forintot fizettek ki tűzkárokra, közel 77 ezer bejelentés nyomán. Az esetek legnagyobb része emberi mulasztásra, gondatlanságra volt visszavezethető” – mondta Lambert Gábor, a Mabisz kommunikációs vezetője.
