A világ legnagyobb olajkészletére fáj az Egyesült Államok foga: pont ez a kedvence az amerikai finomítóknak – eddig valamiért senki nem termelte ki
Donald Trump amerikai elnök a kábítószer-csempészetre hivatkozva adott utasítást hajók elleni támadásokra a Karib-tengeren, és akarja távozásra kényszeríteni Nicolás Maduro venezuelai elnököt, de szakértők szerint szinte biztosan szerepet játszik az Egyesült Államok fellépésében az olaj is. Venezuela ugyanis nem csupán tetemes készletekkel, de éppen azzal a fajta kőolajjal rendelkezik, amelyik az amerikai finomítók kedvence.
A Fehér Ház tagadja, hogy az olaj lenne az ok az amerikai katonai erők térségbeli összevonására, és a konfliktus egyelőre valóban nem mozgatja az árakat.
Ettől függetlenül tény, hogy Venezuela rendelkezik a legnagyobb kőolajkészletekkel a világon, amelyek becslések szerint elérik a 303 milliárd hordót. Ehhez képest az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége (Energy Information Administration) adatai szerint 2023-ban mindössze napi 742 ezer hordót termeltek ki.
A venezuelai olaj az amerikai finomítók kedvence
A MarketWatch elemzésében kiemelte, hogy a venezuelai kőolaj extra nehéz, de sok amerikai finomító pontosan ezt a fajtát részesíti előnyben üzemanyagok, például dízel előállításához – és jelenleg kevés van belőle a világpiacon a Moszkva elleni szankciók miatt.
Ezt a fajtát ugyanis a világon a legnagyobb mennyiségben
- Venezuela,
- Kanada
- és Oroszország
biztosítja.
Az amerikai finomítók egy része a korábbi szoros kétoldalú együttműködés miatt konkrétan nehéz kőolaj feldolgozására épült, és
az összes létesítmény majdnem 70 százaléka ezzel az alapanyaggal működik a leghatékonyabban.
A nehezebb nyersolaj általában olcsóbb, mert nem olyan könnyű feldolgozni, és jelentős előzetes beruházási költségeket igényel az American Fuel & Petrochemical Manufacturers (AFPM), az amerikai üzemanyaggyártók szakmai szövetsége szerint. Ez a típusú nyersolaj általában szélesebb körben elérhető a globális piacon.
Maduro távozása megnyitná a lehetőségeket
A multinacionális olajcégek azonban már Maduro elődje, Hugo Chávez elnöksége alatt nagyrészt otthagyták Venezuelát. Ha Maduro távozna, akkor elérhetővé válna ez a nehéz savanyú kőolaj, bár Tom Kloza, a Gulf Oil vezető olajpiaci elemzője szerint ebben az évtizedben aligha érhető el ezen a téren nagyobb változás.
A szakértő szerint
sok, a Mexikói-öböl térségében működő amerikai finomító „szívesen feldolgozná a venezuelai nyersolajat, és növelné a legnyereségesebb termékek, például a dízel gyártását”.
Ha ugyanis a nehéz olaj helyett könnyű, édes amerikai palaolajat használnak, akkor „túl sok benzint állítanak elő, ami jelenleg veszteséges néhány finomító számára” – tette hozzá.
A benzinárak ugyanis szabadesésben vannak az Egyesült Államokban, az Amerikai Autóklub (AAA) adatai szerint a kutakon az országos átlag csütörtökön 2,991 dollár volt gallononként. (Egy dollár 327,9 forint, egy gallon pedig 3,8 liter.)
Kockázatot jelentenek az orosz szankciók
Patrick De Haan, a GasBuddy vezető üzemanyagipari elemzője szerint Venezuela olajtermelésének helyreállítása ellensúlyozhatja az Oroszországgal kapcsolatos kockázatot.
A béketárgyalások egyelőre nem vezettek eredményre, és továbbra is érvényben vannak az orosz olajszektorra vonatkozó nyugati szankciók, ami tovább növeli az ellátás szűkülésével kapcsolatos aggodalmakat.
De Haan szerint Trump megpróbálhatja kiegyensúlyozni a kockázatokat azzal, hogy fellép Venezuelával szemben.
Szokatlan ez a konfliktus az olajipar szempontjából
Egyelőre azonban túl sok a bizonytalanság, és nehéz hosszú távú következtetéseket levonni, amíg nem lesz tisztább a helyzet – figyelmeztetett Rebecca Babin, a CIBC Private Wealth ügyvezető igazgatója.
Ha stabilizálódik a helyzet, és új kormány alakul Venezuelában, amelyik erős kapcsolatokat épít ki az Egyesült Államokkal, akkor elképzelhető, hogy a befektetések „visszatérnek a szektor újjáépítésére és a termelési kapacitás helyreállítására”.
Ez teszi ezt a geopolitikai konfliktust annyira szokatlanná az olajipar szempontjából.
„Venezuela egyedülálló, mert a konfliktus... nem feltétlenül jár együtt a globális olajellátás szűkösségével – hangsúlyozta Babin. – A legtöbb geopolitikai feszültségponttal ellentétben Venezuela ma nem jelentős termelő, annak ellenére, hogy a világ legnagyobb tartalékaival rendelkezik – így egy politikai változás végül inkább növelheti a termelést, mintsem korlátozza” – magyarázta.
Nem Venezuela mozgatja az olajárakat
Venezuela termelési kapacitásának helyreállítása azonban „legalább öt vagy még több évig tartana, vagyis messze meghaladná egyetlen elnök kormányzati ciklusának időtartamát” – emlékeztetett Babin, aki szerint így egyszerűen nem elég egyértelmű, hogy a nyersolajpiac határozhassa meg a végleges irányt.
Az utóbbi időben az olajárakat inkább a globális készletek növekvő többletére vonatkozó várakozások hajtották, nem az Egyesült Államok és Venezuela közötti feszültségek. Az év eddigi részében az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate olaj ára 0,23, a Brenté 0,17 százalékkal csökkent szerdáig.
Kloza szerint a piac valószínűleg felismerte, hogy „az olajkínálat szinte biztosan drámaian meghaladja a keresletet, legalábbis a következő néhány negyedévben”. A Nemzetközi Energiaügynökség 2026-ra napi négymillió hordós nyersolaj-többletet prognosztizál.
Az olajellátás egyensúlyának kilátásai „meglehetősen rosszak”, ezért Kloza nem számít arra, hogy a kereskedők agresszíven vásárolni fognak az Egyesült Államok venezuelai támadásáról szóló hírek hatására.
