Magyar csapat nyomtathatja a világ első vályogházát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA világon elsőként egy magyar csapat épít 3D nyomtatással vályogból épületeket: a Somogy megyei Nyimben élő Gora Krisztián és az Okodome egy olasz céggel, a Wasppal együttműködve fejleszti azt a technológiát, amely során nemcsak környezettudatosan, hanem olcsón is előállítható az ehhez szükséges alapanyag.
A német Deutsche Wellének (DW) az alapító, eredeti foglalkozását tekintve tűzzsonglőr Gora nemrégiben elmondta, uniós forrásból, idén nyáron jutottak hozzá a háromdimenziós nyomtatóhoz, ezt követően álltak neki első mintaépületüknek, egy tyúkólhoz. A társasághoz – amelynek felesége, a közgazdász végzettségű, korábban üzleti és informatikai tanácsadóként, valamint projektvezetőként dolgozó Radnóti Krisztina is a tagja – időközben csatlakozott Bihari Ádám építészmérnök, valamint Kovács Viktor, akinek szakterülete a 3D-s nyomtatás.
Néhány napja az első felületkezelésen is átesett a világ első nyomtatott tyúkólja, amelynek külső falát vízüveggel vonták be egy akkumulátoros fújó segítségével.
Gora Krisztián szerint a legnagyobb előnye a többi építőipari technológiával szemben, hogy
ezzel a módszerrel nem kell az anyagot létrehozni, téglát égetni, cementet előállítani, szállítani, így rengeteg energiát spórolunk meg magunknak és a környezet számára.
Elég csak a helyi altalajt kiásni, megfelelő agyagtartalommal rendelkező keveréket készíteni belőle, hozzáadni egy kis darált szalmát, és indulhat a nyomtatás!
Az Okodome-nál úgy kalkulálnak,
három ember két hét alatt „húz fel” egy ilyen építményt – erre legkorábban három-öt év múlva kerülhet sor, addigra szeretnének egy kerek-organikus, kupolás típust elérhető áron piacra dobni.
1910-ben, a történelmi Magyarország területén végzett népszámláláskor az ország lakóházainak több mint fele vályogtéglából vagy vert falból készült, majd ez a szám később meghaladta a 90 százalékot.
Mára 600 ezer maradt belőlük, ami a teljes lakásállomány mintegy 13 százaléka.
A 2021 júliusában megjelent Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiájában (HTFS) – amelynek a lényege, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson – a kormány úgy döntött, nem javasolt felújítani a vályogházakat, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg, továbbá a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort esetükben.
A magyar bankok eltérően viszonyulnak a vályogházakhoz, némelyikük egyáltalán nem hitelez az ilyen típusú ingatlanokra, mások pedig felső korhatárt szabnak meg rájuk.
A szakértők viszont nem abban látják a problémát, hogy a vályog kevésbé lenne víz- és értékálló, hanem a szaktudás hiányában.
Nincs versenyképesség 3D nyomtatás nélkülA tisztán magyar tulajdonú FreeDee célja, hogy tovább terjeszkedjen és a kelet-közép-európai régió piacvezetőjévé váljon a 3D nyomtatásban. |
