Novemberben 4,2 százalékos plusszal zárt az egy évvel korábbihoz képest, de éves szinten 5-6 százalékos többletet vár az ágazattól az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László, aki a Világgazdaságnak elmondta, tavaly húzóágazatként, a növekedési ütemét meghaladva tudott működni a szektor.
A novemberi csaknem 800 milliárd után nagyon óvatos prognózis a decemberi 700 milliárd forintos eredmény, amivel már mindenképp 6,7 ezer, de akár 6,8 ezermilliárdra is emelkedhet az éves termelési érték.
Ez összehasonlítható áron 5-6 százalékos bővülésnek felel meg, ami jó teljesítmény egy erősen importkitett és az inflációtól duplán sújtott ágazatban
– értékelt a szakszövetségi vezető.
A szakmai szövetség már ismeri a decemberi adatokat is, ezért alulbecsültnek tartja az elnök azt a prognózist, amely szerint az éves növekedés 4 százalék körül lehet. Ebben az esetben – mint arra Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője a KSH mai gyorsjelentését kommentálva utalt – az építőipar az év egészét és a GDP várhatóan 4,5-5,0 százalékos bővülését tekintve a többi ágazathoz képest átlagos teljesítményt nyújtott volna, vagyis nem húzta a növekedést, de nem is vetette vissza. Az év végén hagyományosan felpörgő ágazatban azonban tavaly év végén nagy értékű létesítményeket, irodaházakat, logisztikai parkokat, gyártócsarnokokat és lakásokat adtak át. Mindezek miatt a szakmai szövetség felfelé korrigálta az éves növekedési várakozásait, az előzőleg megadott 3-5 százalékkal szemben minimum 5-6 százalékosra.
Nagy eredmény, hogy az előző pár évben tapasztalt 15 százalékos éves növekedéstől elmaradó tavalyi bővülés mellett sem voltak tömeges leépítések, meg tudták tartani a cégek az összes foglalkoztatottat. Csakhogy az idén már komoly bérfejlesztési kényszerbe kerül a bázisától számottevően elmaradó ágazat, ahol a nyugat-európai bérszinttel kell versenyezni a szakmunkások és a mérnökök itthon tartása érdekében – jelezte az idei kihívások fókuszát Koji László.
Továbbra is nagyon sok vállalkozás a januári ködben tapogatózik, mert a szokásostól eltérően jóval kisebb a kapacitáslekötöttség a második fél évre.
A kettős hatás alatt álló ágazat teljesítményét a Makronóm elemzőjének megállapítása szerint egyelőre az állami beruházások elhalasztása összességében nem tudta visszavetni, mivel a vállalkozások építési megrendelései ezt kompenzálni tudták. Ezt az átrendeződést az építmény-főcsoportonkénti adatok is alátámasztják: míg az épületek építése 18,6 százalékkal bővült, addig az egyéb építményeké (például utak, vasutak) 6,9 százalékkal csökkent.
Ugyanez a kettősség a rendelésállománynál is látszik, ahol az épületekre vonatkozó szerződések volumene 5 százalékkal bővült, míg az egyéb építményekre vonatkozóké ugyanennyivel csökkent
– tette hozzá Regős Gábor.
ÉVOSZ: kamatsapka nélkül megfeleződhet a lakásfelújítási és -építési piacNegyedmillió lakás energiatakarékos felújítására és évenként 28-30 ezer új lakás megépítésére elég a meglévő építőipari kapacitás. |
Tavaly az épületépítéssel foglalkozó cégek még egy lapáttal rá is tudtak tenni erre, körükben akár két számjegyű is lehet az éves bővülés, jól teljesített a szerelőszakipar is, de az egyéb építményfőcsoportokban nem tudták a 2021-es szintet teljesíteni az ÉVOSZ adatai szerint.
A rendelésállomány november végén már 1 százalékkal kisebb volt, mint egy éve, amit belülről, piaci szereplőként rosszul élnek meg az érintettek, különösen az út, vasút és mélyépítés területén érdekeltek, az utóbbi az uniós finanszírozás csúszása miatt van másfél éves elmaradásban van, a késedelmes költés súlyos gondokat szül – jelezte Koji. Bár az év eleji brüsszeli jó hírek nyomán 6-8 százalékra is mérséklődhet az idei évre várható 10-15 százalékos elmaradás, az ÉVOSZ egyelőre nem írja át negatív várakozásait – tudtuk meg.
Nagyon sok a kihívás ebben az évben,
a vállalkozások költségszerkezetében 50-55 százalékot kitevő bérek kényszerű növelése súlyos gond, mert már átháríthatatlan a költségnövekedés a megrendelőkre.
A csökkenő jövedelmezőség mellett a hatékonyságnövelésnek nem a modernizálást szolgáló beruházások, hanem a belső átszervezések lehetnek majd a fő irányai Koji László szerint.
Tavaly év eleje óta a kivitelezési anyagköltségek piaci információk szerint nemritkán 25-30 százalék körüli éves mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű –, ami értelemszerűen vezethet az új beruházások iránti kereslet csökkenéséhez. Iparági szereplők és kereskedők véleménye szerint a kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet.
Érzékelhető keresletcsökkenésre kell felkészülnie az iparágnak, amit a megrendelésállományok szintje még képes lehet ellensúlyozni a kifutásukig
– szögezte le Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a KSH adatait kiegészítve.
A hitelkereslet látványos lassulása elkerülhetetlen a kialakuló piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is nagy részben kérdésessé válik, viszont a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások egyelőre erősödnek a megugró inflációs környezetben – tette hozzá az elemző. Mindez némi támaszt adhat a piacnak, továbbá az energetikai felújítások szegmense továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon.
