A tavalyi második fél évben fordulat következett be – derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett Lakáspiaci jelentéséből. Ennek megállapításai szerint jelentősen csökkent az adásvételek száma, ennek következtében enyhült a túlárazottság.

20221013 Budapest Cordia  a Futureal csoport lakóingatlan-fejlesztő   Lakásépítés  Corvin sétány
Fotó: Kallus György / VG

A korábban jelzett felülértékeltség enyhült a lakásárak csökkenésével, ez a fordulat már jó néhány európai országban és máshol is hasonlóan következett be az  alacsony a piaci aktivitás mellett.

A lakáspiac kínálati oldala tavaly a második fél évben már nem bővült, az újlakás-építési szint uniós összehasonlításban még mindig alacsony, éves szinten 0,45 százalékos a megújulási ráta.

Az idén, illetve rövid távon sem várható érdemi bővülés az újlakás-piaci kínálatban.

A kiadott új építési engedélyek lakásszáma 37,6 százalékkal csökkent éves összevetésben 2023 első negyedévében, ugyanakkor növekedési tartalék van a piacon a korábban építési engedélyt szerzett lakások révén – jegyezte meg Winkler Sándor, az MNB ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője a jelentést ismertetve.

A jó minőségű kínálat jelenleg hiánycikk a használtlakás-piacon, mivel a gazdasági és pénzügyi világválság idején, 2008 és 2013 között mintegy 100 ezer új ingatlan megépítése maradt el Magyarországon – figyelmeztetett a később is érzékelhető következményekre a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT).

Negatív és pozitív tényezők

Jobb a helyzet 2009-hez képest, hiszen a lakosságnak nincs devizaadóssága, nincs jelentős gazdasági visszaesés és a foglalkoztatás magas szinten van – értékelte a helyzetet a LITT tavaszi ülésén. Csakhogy mint arra rámutattak: a lakáspiac helyzetét meghatározó legfontosabb tényezők közül 2023 márciusában mindössze három területen látható örvendetes kép: magasfoglalkoztatás, kedvezményes lakásáfa, építési engedélyek magas száma. A többi lakáspiaci tényező mind kedvezőtlen képet mutat. 

Tavaly év végén nagyon alacsony volt a kereslet, emiatt mérséklődőtt az aktivitás a hitelezésben is.

A tavalyi 142 ezer lakáspiaci tranzakció 19 százalékos csökkenés éves összevetésben, ezen belül a negyedik negyedévében 36 százalékkal esett az adásvételek száma.

Az idei év elején folytatódott a lejtmenet, ekkor már 43 százalékkal volt alacsonyabb a tranzakciószám éves alapon.

Éves szinten közel megfeleződött a lakáspiaci kereslet. 

Az európai országokban is jelentős visszaesés tapasztalható, átlagosan 18 százalék volt a tavalyi éves mínusz az adásvételek számában.

A kereslet visszaesését a kivárás okozza a bizonytalan gazdasági kilátások miatt mindenütt. A mélypontról még nem rugaszkodott el a piac, erre utal, hogy az ingatlan.com adatai szerint 2023 első negyedévében az előző év azonos időszaki szintektől Budapesten 47, vidéken 45 százalékkal maradt el az eladó lakóingatlanok iránti kereslet.

Magas árszint, csökkenő hitelezés jellemzi az európai lakáspiacokat.

A hazai tranzakciókon belül emelkedett a külföldi lakásvásárlók aránya, mindenek előtt a dél- és nyugat-dunántúli régiókban, Budapesten a korábbi szintre nőtt, vidéken viszont a korábbinál is magasabb volt az említett régiókban. Ez a helyzet a szűkülő belföldi kereslet mellett a növekvő külföldi jelenlét miatt alakult ki.

A bérbeadással elérhető hozamokat meghaladó állampapírpiaci hozamok mérsékelhetik a befektetési keresletet az MNB elemzése szerint.

Szűkülő hitelezés, magas bázis

Márciusban 69 százalékkal csökkent a hitelezés volumene, az új lakásra felvetteké több mint 80 százalékkal maradt el 

a zöldotthonprogram okozta tavalyi magas bázis miatt.

Kevesebben igényeltek hitelt, és jelentősen mérséklődött a felvettek átlagos szerződéses összege, 14 millió forintról év elejére 10 millióra. Az újlakás-célokra igényelt kölcsönök volumene esett vissza legnagyobb mértékben, februárban mintegy 80 százalék maradt el az új lakás vásárlására felvett hitelek volumene az előző évitől, új ingatlan építésére pedig 76 százalékkal kisebb értékben kötöttek szerződéseket.

20230215 BudapestÉpítkezés
Fotó: Kallus György / VG

A nagyon alacsony piaci aktivitás év végén kihatott az árakra, ami a negyedik negyedév végén már nominálisan is megmutatkozott.

Az MNB lakásárindexe alapján 3,6 százalékkal csökkentek év végére az árak, a kisebb településeken nagyobb mértékben. Budapesten 1 százalékos volt az ármérséklődés, vidéken ennél nagyobb mértékű. Az előzetes adatok alapján az első negyedévben enyhén emelkedhettek az árak, további csökkenést nem láttak, de Budapesten az 1 százalékos visszaesés megmaradt.

Érdemben tovább lassult a lakásárak éves növekedési üteme 

– összegezhető a trend az ingatlanforgalmazóktól származó piaci tapasztalatok alapján.

Az adásvételek első negyedévi száma utoljára 2013-ban, a lakáspiaci ciklusforduló idején volt ennél alacsonyabb – emlékeztet az MNB Lakáspiaci jelentése.

Az albérletárak csak enyhén torpantak meg tavaly, az első három hónapban ismét emelkedtek. 

A fővárosban már a legolcsóbb, külső pesti kerületek átlagos bérleti díja is elérte a kétszázezer forintot.

A bérleti díjak éves növekedési üteme 2022 szeptembere és 2023 márciusa között mérséklődött, 2023 első három hónapjában Budapesten 4,5, országos átlagban 4,4 százalékkal emelkedtek  a bérleti díjak a 2022. decemberi szintjükhöz képest.