A magyarok kétharmada újította fel az otthonát a közelmúltban
A közeljövőben a magyarok egynegyede tervezi, hogy új ingatlanba költözik, és a költözés okai között az energiahatékonyság is egyre fontosabb szerepet kap az MBH Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás adatai szerint, amely a megkérdezettek költözési szándéka mellett a lakásfelújítási terveket is vizsgálta.
A felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók 85 százaléka 15 évesnél idősebb ingatlanban, 58 százaléka családi házban lakik, és a megkérdezettek fele 51–100 négyzetméteren él. Új építésű vagy legfeljebb tíz éves ingatlanban az átlagosnál többen élnek Budapesten és a vármegyeszékhelyeken – olvasható a bank szerdai közleményében.
A költözést tervezők 30 százaléka új építésű, 70 százaléka használt ingatlan vásárlásában gondolkodik.
Az új építésű lakások iránt érdeklődők 34 százaléka a család bővülése miatt költözne, amit a munkalehetőség követ 24 százalékkal, és a harmadik helyen az energiahatékonyság áll.
A használt lakásra váltók motivációját a környezetváltozás vezeti 33 százalékkal, de a család bővülése is fontos szempont 24 százalékkal, míg harmadik helyen a munkalehetőség áll 16 százalékkal.
A megkérdezettek kétharmada végzett felújítást ingatlanján az elmúlt öt évben, leginkább a Közép- és Dél-Dunántúlon, és az iskolázottabbak körében volt gyakori a renoválás. A legtöbb felújító (mintegy 80 százalék) 3 millió forint alatt megúszta a munkálatokat, úgy is, hogy 65 százalékuk kivitelező segítségét is igénybe vette. A legfontosabb célok az energetikai fejlesztések voltak, de az állagmegőrzés és az esztétikai érték fokozása is fontos szempont volt.
Azok közül, akik nem végeztek felújítást a közelmúltban, a megkérdezettek fele tervez korszerűsítést a következő egy-két évben, leginkább állagmegőrzés céljából, de az energetikai korszerűsítés is gyakori cél. Hasonló arányban (64 százalék) tervezik kivitelezőre bízni a renoválást, mint az elmúlt öt évben felújítók. Ugyanakkor a válaszadók 34 százaléka mindössze 100-500 ezer forintot szán a felújításra.
A munkálatokat a legtöbben (73 százalék) megtakarításaikból vagy folyó havi fizetésükből (33 százalék) finanszírozzák, csupán 29 százalék venne fel kölcsönt, de piaci alapú hitellel csak 16 százalék számol. A kutatásból az is kiderül, hogy Budapesten és Pest megyében, valamint a 18–26 éves korosztály venne igénybe legszívesebben kamatkedvezményes hitelt.
A felmérés kitért a környezetvédelem és az energiahatékonyság kérdésére is, és kiderült, hogy a válaszadók 62 százalékának fontos szempont, hogy az otthona környezettudatos legyen, már csak azért is, mert ezzel a rezsiköltségek is csökkennek. A 18–26 éves, megyeszékhelyen élők között magasabb azok aránya, akiknek alapvetően fontos a környezetvédelem.
Azonban a megkérdezettek 44 százaléka nem tudja, milyen energetikai besorolásba tartozik otthona, és 60 százalékuk az energetikai tanúsítvány előnyeit sem ismeri. A kutatásban részt vevők 24 százaléka biztosan igénybe venné, 46 százalékuk megfontolná, ha energiahatékony ingatlan vásárláshoz vagy ilyen célú felújításhoz kamatkedvezményes hitelt vehetne igénybe.
