Meredek lakáspiaci lejtmenetet tükröz a KSH ma közzétett Lakásépítések, építési engedélyek, 2023. I. fél év című jelentése. Eszerint 2023 első fél évében 7353 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján épülő lakások száma pedig 10 880 volt, vagyis 39 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában – közölték.
Budapesten 2022 első fél évéhez képest 36 százalékkal kevesebb lakás épült fel idén, és 2316 lakást vettek használatba. Ugyanekkor a vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9 százalékkal kevesebb lakás épült.
Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2 százalékkal több lakás készült el, de a falusi építkezések többsége, 66 százaléka agglomerációkban valósult meg.
Elsősorban a vállalkozások által épített lakások száma esett vissza, összesen 24 százalékkal,
miközben a természetes személyek építkezése ennél mérsékeltebben, 5,3 százalékkal csökkent.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48 százaléka családi házban, 45 százaléka többlakásos épületben, 4,0 százaléka lakóparkban található.
Gyengélkedik az újlakás-piac, újabb állami támogatás bevezetésére volna szükségA magyar újlakás-piac a román és a lengyel piacnál is gyengébben teljesít, az eladott ingatlanok száma Budapesten például az egy évvel korábbi harmadára zuhant az első negyedévben. Mindemellett új támogatási formákra is szükség volna: Lengyelországban például a nyáron már indulhat egy kamattámogatási rendszer. |
A saját használatra épített lakások aránya 37, az értékesítési célra építetteké 60 százalék volt, ez érzékelhető arányeltolódás a saját célra történő építkezések javára – írta a KSH.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete a hivatalos adatok szerint 8,6 négyzetméterrel, 97 négyzetméterre nőtt.
Kizárólag két régióban nem csökkent az új lakások száma: Pest régióban körülbelül ugyanannyi, az Észak-Alföldön pedig 27 százalékkal több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában.
Az új lakások 39 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni.
Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban 17, a vármegyeszékhelyeken 38, a többi városban 47, a községekben 53 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik az előző év azonos időszakához mérten.
Az építeni tervezett lakások száma – a minimális emelkedést felmutató Hajdú-Bihar vármegye kivételével – az ország minden részén csökkent.
Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (58 százalék), ezen belül Baranya vármegyében következett be, ahol alig több, mint negyedére zuhant a kiadott engedélyek száma.
A kiadott új építési engedélyek alapján 47 százalékkal kevesebb, összesen 4238 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2081 volt, szintén elmaradva az egy évvel korábbitól.
A nem lakóépületek közül az ipari épületek alapterülete viszont 42 százalékkal növekedett.
