A legdivatosabb továbbra is az építész szak, amit a gépészmérnök követ, miközben legkevésbé az építőmérnöki területen erősödött az érdeklődés, noha statikusokra óriási a kereslet a munkaerőpiacon – tájékoztatta a Világgazdaságot Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Az építőiparimérnök-szakmákban meghatározó három intézménybe, a Budapesti Műszaki Egyetemre, a győri Szent István Egyetemre, valamint a Pécsi Tudományegyetemre összességében többen jelentkeztek idén építésgazdasági képzésre, amit örömmel nyugtázott az ágazati szakmai szövetség. Mint az ÉVOSZ elnöke rámutatott, különösen fontosnak ítélik, hogy mindez annak ellenére történt, hogy emelték a felvételi ponthatárt az egyetemek.
Most, hogy tudásban felkészültebb hallgatók kezdik el egyetemi tanulmányaikat, és a várakozások szerint felkészültebb végzősök lépnek majd pályára, remélhetőleg kisebb lesz a lemorzsolódás, legalábbis ebben bízik Koji László a mennyiségi és minőségi szintlépés kapcsán.
Összességében körülbelül 20 százalékkal többen vágnak bele az építőiparimérnök-képzésbe nappali tagozaton
az ÉVOSZ információi szerint. Győrben kiemelkedően nőtt a hallgatói létszám, a Szent István Egyetemen kétszer annyian kezdik el tanulmányaikat napokon belül, mint tavaly.
A fizetős, vagyis önköltséges képzés iránti kereslet is nőtt,
ami ugyancsak azt jelzi, hogy a fiatalok és az őket támogató szülők egyaránt befektetésre érdemes ágazatnak tartják az építőipart – hangsúlyozta a szakszövetségi elnök.
A másik ígéretes dolog, hogy
nőtt a külföldi hallgatók száma is az építőipar szempontjából releváns területeken,
mindenekelőtt a pécsi egyetemen.
Két szempontból is fontos ez. Egyrészt nemzetközi tapasztalat, hogy első munkahelyként sokan maradnak ott, ahol egyetemet végeznek, majd hazatérve is a többség igyekszik szoros kapcsolatot tartani az adott ország építőiparával, illetve annak szereplőivel.
Az egyetemi évek meghatározók minden szempontból, életre szóló kötődések és elköteleződések alakulnak ki.
A tanévkezdés apropóján is szorgalmazza a szakmai gyakorlatok új alapokra helyezését, a duális képzések szélesítését az ÉVOSZ. Olyan képzési időbeosztást szeretne elérni az egyetemeknél a szakszövetség, amely az első évtől lehetővé teszi a hallgatók számára a vállalati kapcsolatok kialakítását, a vállalkozásokhoz kihelyezett gyakorlatokat, vagyis az élőmunkát, a gyakorlati tapasztalatszerzést már a kezdetektől.
Ráadásul, ha a hallgatók számára a vállalati kapcsolatoknak van kellő anyagi vonzatuk is, akkor az megfelelő alternatívát jelent már az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan arra, hogy ott munkavégzésszinten képesek legyenek a fiatalok tevékenykedni.
A duális képzés erősítése nagyon fontos,
a felek számára kölcsönösen előnyös munkakapcsolatot háromoldalú megállapodás keretében lehet szabályozni. Mindeközben a szakma várja az egyetemek közötti szorosabb együttműködést is, különösen a fenntartható, környezettudatos építést szolgáló, harmonizált képzés érdekében.
Mint megtudtuk, a szakmai szövetség még erősebben törekszik a szaktanárok és a hallgatók külföldi szakmai gyakorlati tapasztalatait erősíteni, ehhez céglátogatások szervezésével igyekeznek hozzájárulni. Hamarosan megjelennek azok a diákköri pályázatok is építésgazdasági témakörben, amelyeket pénzjutalommal motivál a szakszövetség.
Az egyetemi padokba most beülőknek fontos tudniuk, hogy mire ők pályakezdőként kilépnek a munkaerőpiacra, az építőipar a jelenlegi megrendelésállomány duplájával várja őket.
Az ágazati perspektívákat közép- és hosszú távon érdemes nézni, az ágazat felértékelődése elkezdődött, és aki az építésgazdaságba nevez be, jó lóra tett
– szögezte le Koji László. Hozzátette, a szakembereket még most is nagyon megbecsülik az ágazatban, ahol még a jelenlegi finanszírozási nehézségek miatt rövid távon megcsappant szerződésállomány mellett is jókora hiány van diplomás és szakképzett, minőségi munkaerőből.
