BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Többéves trendtől búcsúzott el tavaly a hazai lakáspiac

A lakáspiacot korábbi években jellemzően két számjegyű drágulás után, a múlt év utolsó negyedében kevesebb mint 2 százalékos áremelkedés volt éves szinten. Az országon belül továbbra is nagyon nagy eltérések láthatók. Vannak olyan térségek – nyugat-dunántúli és észak-alföldi régió – ahol éves szinten öt százalék körüli drágulás következett be, míg a Dél-Dunántúlon mínuszba kerültek az árak.

Országosan mindössze 1,8 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak 2023 utolsó negyedében az előző év azonos időszakához képest. Ez minimális eltérés, egyben nagyon drasztikus lassulás a korábbi évekhez képest. Hiszen 

a 2019 és 2022 közötti időszak utolsó negyedéveit tekintve 20-24 százalékos volt az éves áremelkedés üteme. 

Ez alól csak a 2020-as év volt kivétel, amikor a koronavírus-járvány miatt 6 százalékra lassult az éves lakásdrágulás tempója. Az árnövekedés leállására egyébként számítani lehetett, hiszen sokan elhalasztották a lakásvásárlást a magas tavalyi kamatszintek és a januártól induló új állami lakásprogram miatt” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

HarkányTöbb eladó hétvégi házak a nyaralótelepen
A Nyugat-Dunántúlon öt százalékkal nőttek az árak.
Fotó: Laufer László / Dunántúli Napló

2023 egészét tekintve hullámzó volt a lakásárak éven belüli mozgása, mert január és május között 1,9 százalékos drágulás volt megfigyelhető, a nyári hónapokban viszont másfél százalékkal csökkentek az árak. A szeptemberi fél százalékos árnövekedés után ugyanilyen mértékű árcsökkenés történt az őszi hónapokban. Decemberben az országos lakásárak 0,8 százalékkal emelkedtek, ami annak is köszönhető, hogy 2023 utolsó hónapjában a kereslet is 15 százalékkal élénkült. A szakértő kiemelte, a lendületes 2024-es évkezdet a decemberi élénkülés miatt nem is tekinthető akkora meglepetésnek.

Az országon belül azonban jelentős, egyben ellentétes előjelű változások láthatók. A gazdaságilag a legfejlettebb országrészek közé sorolt nyugat-dunántúli régióban például majdnem 5 százalékkal nőttek a lakásárak a múlt év utolsó negyedében az egy évvel korábbihoz képest. Az észak-alföldi régió – köszönhetően az ottani fejlesztéseknek, egyebek mellett a Debrecen-környéki gyárberuházásoknak – még ennél is nagyobb, 5 százalékot meghaladó áremelkedéssel zárta az év utolsó hónapját – tette hozzá Balogh László. 

A teljes lakáspiacot nézve a legfelkapottabbnak számító fővárosi és Pest vármegyei területeken lényegében elmaradt a drágulás,

hiszen mindössze 0,4, illetve 0,8 százalékos volt az árnövekedés. A budapesti eredmény nagy szerepet játszott abban, hogy országosan 2 százalék alatt maradt az éves drágulás üteme. A dél-dunántúli térséget is érdemes kiemelni, ott ugyanis 0,5 százalékkal csökkentek az árak egy év leforgása alatt – fogalmazott a szakember. 

A szakértő szerint az idén fordulat várható a lakáspiaci forgalomban. A tavalyi visszaesés után növekedhet az adásvételek száma. Részben a CSOK Plusz indulásának és a falusi CSOK bővítésének, részben pedig a korábban elhalasztott vásárlások pótlásának és az egyre lejjebb ereszkedő lakáshitelkamatoknak köszönhetően. Az árnövekedés üteme idén még elmaradhat a forgalom erősödéséhez képest, mert a portál szakemberei szerint a lakásárak növekedése országos szinten 3–8 százalék között mozoghat 2024-ben. 

Az OTP Ingatlanpont szakértői úgy látják, a hazai rezsiterhek növekedése ugyan nem indított el nagy ingatlan-korszerűsítési hullámot, ám a lakásforgalom összetételén már erős nyomot hagyott. E tendenciák folytatódásával fokozódhat a korszerűtlen otthonok kiszorulása a piacról. Az ingatlanokat (a tavaly október végéig alkalmazott rendszerben) 12 kategóriába sorolták: a két szélső osztály, a „minimális energiaigényű” (AA++) és a „kiemelkedően rossz” (JJ) ingatlanok éves fajlagos fogyasztása között tízszeresnél is nagyobb az eltérés.

A 2022-ben, illetve 2023-ban (az október 31-ig vezetett adatbázis alapján) piacra került lakások kínálatának összevetése azt mutatja, hogy tavaly számottevően nőtt a korszerűbb ingatlanok aránya a forgalomban. A CC osztálytól felfelé minden kategória részaránya nőtt, míg DD-től lefelé mindegyiké csökkent. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ez hűen mutatja, hogy elsősorban a korszerűbb használt ingatlanok tudták megőrizni a forgalomképességüket a piac erős lehűlése ellenére is. Hozzátette, 

a felújításoknak a megemelt összegű falusi CSOK adhat lendületet.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.