Átírta a válság a külföldi ingatlanvásárlási szokásokat, a vevői motivációk között megjelent a nyugdíjas korra tervezett téli lakóhelyválasztás, és újabban a Balatonról a mediterrán országokba átköltöztetett második otthon létesítésének szándéka – összegezte az új piaci trendeket a Világgazdaságnak Urbán Péter, az Engel&Völkers nemzetközi luxusingatlan-közvetítő hálózat magyarországi cégvezetője.

ENGEL & VÖLKERS
Costa Blanca díjnyertes toronyházában két hálószobás lakást 360,8 ezer eurótól kínálnak.
Fotó: ENGEL & VÖLKERS

A külföldön ingatlant vásárlók többségének elsődleges célja változatlanul a klasszikus befektetés. A jól kiadható lakások iránt Spanyolországtól az Egyesült Arab Emírségek, azon belül jellemzően Dubajig nagy a kereslet a magyar piacon – tudtuk meg.

Nemrég még a háború elől menekültek

Az orosz–ukrán háború kitörése után hirtelen és egy ideig határozottan az volt a vevők célja, hogy minél messzebb, de biztonságosan be tudják fektetni ingatlanvásárlásra szánt tőkéjüket. Akkoriban Ausztria, Olaszország és Spanyolország sem volt elég távoli helyszín sokak számára, de a magyar vásárlók többsége azért megmaradt az európai kontinensen. 

A nagy értékű befektetésre vállalkozók többnyire egymillió euró körüli ingatlanokat keresnek, ezen belül is a könnyen mobilizálható termékeket, amelyekből szükség esetén könnyen ki lehet szállni, de mindeközben értelmezhető hozamot termelnek. 

Egymillió euróért van, ahol két jó ingatlant is lehet vásárolni.

Tipikusan ilyen Olaszország, de Spanyolországban is négy-hat évvel ezelőtti árakon lehet beszállni most a lakáspiacra – mondja Urbán Péter.

Fontos az elérhetőség, a bejárható távolság, és hogy akár autóval, akár repülővel megközelíthető legyen Magyarországról az adott terület. 

ENGEL & VÖLKERS
Ciprusi kilátások: Larnaka-Pelában új építésű kislakást 150-200 ezer euróért lehet vásárolni most. 
Fotó: ENGEL & VÖLKERS

A magyarok körében népszerű ingatlanpiacok között van Ciprus és Dubaj is – mindkettő néhány órás repülőútra van tőlünk csupán. Ugyanakkor Spanyolország, például azon belül is Barcelona, vagy a déli városok akár autóval is elérhetők hazánkból, nem csak repülővel. Az efféle szempontok a Covid idején kerültek előtérbe. A háborúval a menekülőutat inkább az adott ország potenciális érintettsége, illetve védettsége alapján rajzolták fel a vásárlók.

Kerülik a migrációs útvonalakat

A professzionális lakáskiadás szándékával érdeklődő magyar vevők közül egyre többen nem egy, hanem minimum két ingatlant keresnek egyszerre – adott helyen, ahol mindkettőt folyamatosan töltve szemrevaló összeget tudnak keresni így. 

Aki maga is használni akarja a külföldi ingatlanát, nem a turistaközpontokban, hanem csendesebb, elvonulósabb városrészekben akar vásárolni, és nagyon népszerűek a biztonságos, zárt lakóparkok jó lokációban

– közölte Cziprián Melinda, az Engel&Völkers irodavezetője.

Egyre többször merül fel fontos kritériumként a vevők részéről, hogy csak olyan településeken és környéken akarnak vásárolni, amit a migrációs útvonalak nem érintenek. Így esett ki a kedvencek közül például Nápoly, miközben Párizs iránt is megingott a kereslet. Franciaországban legfeljebb Nizza, és leginkább még a Cote d’Azur, valamint Provence jöhet szóba a tehetős vevők körében Urbán Péter és munkatársainak tapasztalatai szerint.

Erdély is felkerült a luxusingatlan-vásárlók térképére,

a magyarországi vevők ott sokszor nosztalgia, személyes érintettség miatt vágnak bele a romániai ingatlanvásárlásba, ami annyira bürokratikus folyamat, hogy igazából csak az viszi végig, akinek valamilyen kötődés miatt igazán fontos a vétel – közölték az ingatlanforgalmazók.

Sokat elvisz az ingatlanadó

Nyugat-Európában is érdemes a vásárlás előtt alaposan tájékozódni az igen eltérő szabályokról, van ahol ugyanis az ingatlanadó olyan jelentős összeg, hogy a lakás értékének akár a 8 százalékát is elkérik évente annak fejében.

ENGEL & VÖLKERS
A mediterrán tengerpartokon kiadásra és második otthonnak is keresik a magyarok az ingatlanokat. 
Fotó: ENGEL & VÖLKERS

Svájc iránt is van érdeklődés a magyar fogyasztók részéről, még akkor is, ha az ottani ingatlanok drágák, ráadásul megkülönböztetett módon adóznak a belföldi és külföldi tulajdonosok. Utóbbiak ugyanis méretkorláttal vásárolhatnak csak lakóingatlanokat a különleges státuszú országban. A rövid távú lakáskiadás céljával befektetők előtt is 

egyre több a korlát, számos országban, egyre több városban védik mindinkább szigorú szabályokkal a helyieket a túlterjeszkedő turistaforgalom elől.

A Covid idején hatalmas volt a kereslet, nagyon sokan igyekeztek menekülni a járvány idején bevezetett korlátozások elől. Ez a motiváció mára elhalványult, de mindig vannak új belépési pontok.

Egzotikus piacra lépési pontok

Dubaj ingatlanpiaca például néhány éve bezuhant, amikor a hajdan késleltetett részletfizetéssel piacra dobott új ingatlanokat épp a Covid-válság idején kellett volna elkezdeni törleszteni. Az emírségben ugyanis a grandiózus lakásépítési beruházásokban 10 százalékos előleggel lehetett vásárolni, emiatt sokan öt-tíz lakást is vettek, amit azonban nem tudtak fizetni, amikor jött a krízis. Ezek az ingatlanok visszakerültek a piacra, vevőket pedig ekkor rendkívüli adókedvezményekkel csábítottak oda, sikeresen. 

Az ismét nagyon népszerűvé vált dubaji presztízsét a rendkívül sikeres világkiállítás is emelte,

az emírségbe ráadásul tavaly rekordszámú turista érkezett, és idén további növekedés várható a város vendégforgalmában, ami biztos alapot jelent az ottani, adómentességgel is támogatott lakáskiadók számára – részletezte az arab piac vonzerejének összetevőit Urbán Péter.
Thaiföld 15 éve volt vonzó piac, amikor még igazán olcsónak számított, és többen láttak fantáziát akár ottani szálloda vásárlásában is. 

A legközelebbi tengerpart, a horvát Adria viszont nem hoz olyan szintű megtérülést az ingatlanbefektetőknek, amelytől tömegesen vándorolnának oda a magyarok, akik most elsősorban a 40 négyzetméter körüli, azaz kisebb apartmanok iránt érdeklődnek, és időnként egy-egy szép tengerparti villa is gazdára talál.

Fordítva is van kereslet: főleg németek vásárolnak nálunk

Más irányból tekintve, vagyis a külföldiek felől vizsgálva a magyarországi ingatlanpiacot jól látszik a trend, hogy felértékelődött az ország, elsősorban a Dunántúl a tehetős német nyugdíjasok szemében. Mint az Engel&Völkers ügyvezetője elárulta, a németek a biztonság miatt jönnek és 200 ezer euró körüli értékben vásárolnak ingatlanokat, de több ezres nagyságrendben immár. 

Ha egy német vevő otthon eladja a lakását 600 ezer euróért, nálunk kedvezőbben, nagyjából 250 ezer euróért vásárolhat például az Alföldön házat nagy területtel, amely vonzó lehetőség számukra

– mutatott rá az ingatlanpiaci szakember.

A németek és az olaszok is érdeklődnek a bérleti lehetőségek iránt – tette hozzá Urbán Péter. Jellemzően először Budapesten és vonzáskörzetében jelennek meg, sokan egyelőre csak ismerkednek az itteni körülményekkel, de várhatóan ők is a vétel mellett döntenek a jövőben az Engel&Völkers szakembereinek számításai szerint.