Megfejtették a lakásárak emelkedésének okát - nincs megállás

Tavaly 13 295 új lakás épült Magyarországon, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek csökkenő trendjéből következik, hogy idén sem jöhet hatalmas fordulat, és csak lassú kilábalás várható: 2025-ben legfeljebb 10 százalékkal nőhet az épített lakások száma 2024-hez képest – derül ki az MBH Elemzési Centrum jelentéséből.

Az éves nominális növekedési ütem  a harmadik negyedévre 14,5 százalékra emelkedett, reálértelemben pedig éves szinten 10,6 százalékos felértékelődés ment végbe a lakásárakban. Budapesten éves összevetésben 14 százalékkal, a vidéki városokban 12,3 százalékkal, míg a községekben 19,7 százalékkal nőttek a lakásárak.

A fővárosi új lakásoknál is jókora eltérések vannak: 2,9 millió forintos átlagárával a XII. kerület a legdrágább, ezzel szemben a legalacsonyabb árat a XVIII. és a XX. kerület nyújtja, mindkét városrészben 1 millió forint alatt maradt az új lakások átlagos négyzetméterára.

A jelentés szerint 2010 és 2024 harmadik negyedéve között a lakásárak 54,1 százalékkal, a bérleti díjak 26 százalékkal nőttek az EU-ban. Egyetlen más uniós tagállamban sem emelkedtek akkora mértékben a lakásárak 2010 óta, mint Magyarországon és Észtországban: hazánkban átlagosan 230 százalékos volt a lakásdrágulás, a bérleti díjak pedig 108 százalékkal nőttek 14 év alatt.

Drága az albérlet

A KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint a lakbérek idén januárban tovább emelkedtek: országosan 1,7, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek a kiadó lakások bérleti díjai a korábbi hónaphoz viszonyítva. Az előző év azonos hónapjához képest országosan 9,4, Budapesten 9,5 százalékos drágulás ment végbe.

A jelentésben kiemelik: 2015. januárhoz képest az országban 116, a fővárosban 106 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek az év első hónapjában. Idén januárban a hirdetések túlnyomó többsége (92 százalék) többlakásos épületben lévő lakásra vonatkozott, a fennmaradó mintegy 8 százalékban családi házat hirdettek meg. Budapesten a kiadó lakások mindössze 3,6 százaléka volt családi ház.

Idén tovább nőhetnek a lakásárak

Az MBH Jelzálogbank előrejelzése szerint országosan 14-17 százalékkal emelkedhetnek a lakásárak idén, mivel számos hatás éri a lakáspiacot. Az év során minden eddiginél nagyobb kifizetések történnek a prémium-állampapíroknál. A tőke- és kamatfizetés megközelíti az 1750 milliárd forintot, ebből csak az év első három hónapjában 1270 milliárd kerül kifizetésre.

Nem a PMÁP az egyetlen lakossági állampapír, amely idén kamatot fizet: összesítve 2025-ben 3 ezermilliárd forint környékén lehet a tőke- és kamatkifizetés összege. Ennek a pénznek egy tetemes része a nagyot csökkenő kamatok miatt alternatív befektetési célpontot keres – részben ingatlanbefektetés formájában.

Mindennek már most tapasztalható a keresletfelhajtó hatása, amely egyúttal felfelé hajthatja az ingatlanárakat. A Duna House Barométer adatai szerint például idén januárban a fővárosi adásvételek 36 százalékát a befektetési cél motiválta.