Hőkamera, ködkamra és naptávcső – meg kell nyerni a fiatalokat a kutatás-fejlesztéshez
Egészen a középiskolákig nyúl le a Neumann János program, amelynek keretében diáklaborokat létesítenek vagy modernizálnak 1,5 milliárd forintos keretben, méghozzá azzal a céllal, hogy elősegítsék a kutatás-fejlesztési létszám emelkedését 2030-ra, amikorra a világ 25, Európa 10 legjobb innovátor országa közé kéne kerülnünk.
Fotó: Shutterstock
Miként a honlapon is fellelhető önmeghatározás felsorolja, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) küldetései között szerepel, hogy Magyarország:
- az innováció,
- az új találmányok,
- a startupok,
- és a sikeres vállalkozások szülőföldje legyen.
Ehhez a NIÜ szerint elengedhetetlen a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztése, ezért igyekeznek üzleti közösséget létrehozni a vállalkozók, befektetők, valamint a kutató- és oktatási intézmények között.
Új tehetséggondozó programokkal, innováció-népszerűsítéssel, képzésekkel, mentorálással a legfiatalabbakat is megszólítjuk
– mondta a NIÜ, amely dr. Selye Jánosról, a világhírű vegyészről, belgyógyászról és endokrinológusról nevezte el a programját. Ennek az a célja, hogy „természettudományos tantárgyak az iskolai oktatáson túlmutatva, interaktív kísérletezésekkel és tanórákkal szerettesse meg a fiatal középiskolásokkal a tudományos pályát”. Ezért létesül, illetve újul meg számos diáklabor.
A saját tevékenység, a kísérletezés a lényeg
Miként a programkiírás fogalmazott, a projekt a köznevelés 7–13. évfolyamaira, másképpen a középiskolai évekre fókuszál,
olyan infrastrukturális hálózat kiépítését tűzi ki célul, mely lehetővé teszi a diákok számára, hogy szárnyaljanak a tudomány és a technológia terén.
Az MTMI (matematika, természettudomány, műszaki és informatikai) szakterületeken belül, különösen a természettudományokban szeretnék ösztönözni a kutatás és a projektek létrehozása iránti szenvedélyt.
A felhívás keretében létrehozni kívánt Selye János Diáklaborok olyan tehetséggondozó műhelyek, amelyek általános és középfokú oktatási intézményekben az MTMI területén kínálnak diákoknak vagy csoportoknak foglalkozásokat, amelyek elsősorban a saját tevékenységre, kísérletezésére épülnek.
A mostani kör 343 milliós, az egész program 1,5 milliárdos
A diáklabor-fejlesztések a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap közvetlen támogatásával valósulhatnak meg: a legutóbbi körben mintegy 343 millió forintból újulhat meg hat diáklabor, összesen pedig 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jut a diáklaborok kiépítésére és fejlesztésére az NKFI Alapból.
A pályázó diáklaborok eszközparkjai többek között olyan különleges felszerelésekkel gazdagodhatnak, mint:
- EKG- és DNS-vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök,
- hidrogénenergia-cella,
- hidrogénhajtású autó,
- hőkamera,
- ködkamra,
- naptávcső,
- PCR-gépek,
- szélenergia-rendszer.
Növelni kell a k+f-létszámot
A kormány kiemelt célkitűzéseként szem előtt tartja a fiatalok MTMI-pályaválasztásának támogatását, hiszen ezek a tudományterületek kulcsfontosságúak a tudásgazdaság és az innováció előrehaladása szempontjából.
„A Neumann János programban célként tűzték ki, hogy az egymillió főre vetített kutató-fejlesztői létszámot a jelenlegi mintegy 6 ezerről 9 ezerre emelje Magyarországon 2030-ra, ezzel elérve a leginnovatívabb országok szintjét” – összegzett Bódis László, a NIÜ vezérigazgatója.
A Selye János Diáklabor Hálózat program nyertesei:
|
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
