BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Close,Up,Of,Young,Woman,Seeing,Through,Microscope,In,Science

Hőkamera, ködkamra és naptávcső – meg kell nyerni a fiatalokat a kutatás-fejlesztéshez

Minél több olyan fiatalra van szükség, aki a matematika, természettudomány, műszaki és informatikai szakterületeken folytatná a tanulmányait, hogy teljesülhessenek Magyarország innovációs céljai. Viszont ahhoz, hogy a fiatalok rákapjanak a tudományos kutatásokra, megfelelő környezetre van szükség: ezt szolgálja a program, amelynek révén modern diáklaborok létesülnek szerte az országban.

Egészen a középiskolákig nyúl le a Neumann János program, amelynek keretében diáklaborokat létesítenek vagy modernizálnak 1,5 milliárd forintos keretben, méghozzá azzal a céllal, hogy elősegítsék a kutatás-fejlesztési létszám emelkedését 2030-ra, amikorra a világ 25, Európa 10 legjobb innovátor országa közé kéne kerülnünk.

Close,Up,Of,Young,Woman,Seeing,Through,Microscope,In,Science
Az egymillió főre vetített kutató-fejlesztői létszámot kilencezerre kéne emelni 2030-ra.
Fotó: Shutterstock

Miként a honlapon is fellelhető önmeghatározás felsorolja, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) küldetései között szerepel, hogy Magyarország:

  • az innováció,
  • az új találmányok,
  • a startupok,
  • és a sikeres vállalkozások szülőföldje legyen.

Ehhez a NIÜ szerint elengedhetetlen a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztése, ezért igyekeznek üzleti közösséget létrehozni a vállalkozók, befektetők, valamint a kutató- és oktatási intézmények között.

Új tehetséggondozó programokkal, innováció-népszerűsítéssel, képzésekkel, mentorálással a legfiatalabbakat is megszólítjuk

– mondta a NIÜ, amely dr. Selye Jánosról, a világhírű vegyészről, belgyógyászról és endokrinológusról nevezte el a programját. Ennek az a célja, hogy „természettudományos tantárgyak az iskolai oktatáson túlmutatva, interaktív kísérletezésekkel és tanórákkal szerettesse meg a fiatal középiskolásokkal a tudományos pályát”. Ezért létesül, illetve újul meg számos diáklabor.

A saját tevékenység, a kísérletezés a lényeg

Miként a programkiírás fogalmazott, a projekt a köznevelés 7–13. évfolyamaira, másképpen a középiskolai évekre fókuszál, 

olyan infrastrukturális hálózat kiépítését tűzi ki célul, mely lehetővé teszi a diákok számára, hogy szárnyaljanak a tudomány és a technológia terén. 

Az MTMI (matematika, természettudomány, műszaki és informatikai) szakterületeken belül, különösen a természettudományokban szeretnék ösztönözni a kutatás és a projektek létrehozása iránti szenvedélyt.

A felhívás keretében létrehozni kívánt Selye János Diáklaborok olyan tehetséggondozó műhelyek, amelyek általános és középfokú oktatási intézményekben az MTMI területén kínálnak diákoknak vagy csoportoknak foglalkozásokat, amelyek elsősorban a saját tevékenységre, kísérletezésére épülnek.

Empty,Chemistry,Laboratory,In,A,Middle,School,In,China.
 A jól felszerelt laborokban lehet izgalmas kutatásokat végezni. Fotó: Shutterstock

 

A mostani kör 343 milliós, az egész program 1,5 milliárdos

A diáklabor-fejlesztések a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap közvetlen támogatásával valósulhatnak meg: a legutóbbi körben mintegy 343 millió forintból újulhat meg hat diáklabor, összesen pedig 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jut a diáklaborok kiépítésére és fejlesztésére az NKFI Alapból.

A pályázó diáklaborok eszközparkjai többek között olyan különleges felszerelésekkel gazdagodhatnak, mint:

  • EKG- és DNS-vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök,
  • hidrogénenergia-cella,
  • hidrogénhajtású autó,
  • hőkamera,
  • ködkamra,
  • naptávcső,
  • PCR-gépek,
  • szélenergia-rendszer.

Növelni kell a k+f-létszámot

A kormány kiemelt célkitűzéseként szem előtt tartja a fiatalok MTMI-pályaválasztásának támogatását, hiszen ezek a tudományterületek kulcsfontosságúak a tudásgazdaság és az innováció előrehaladása szempontjából. 

„A Neumann János programban célként tűzték ki, hogy az egymillió főre vetített kutató-fejlesztői létszámot a jelenlegi mintegy 6 ezerről 9 ezerre emelje Magyarországon 2030-ra, ezzel elérve a leginnovatívabb országok szintjét” – összegzett Bódis László, a NIÜ vezérigazgatója.

A Selye János Diáklabor Hálózat program nyertesei:

  • Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium
  • Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium
  • Fehérgyarmati Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
  • Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium
  • Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium
  • Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.