Kiskereskedelem

Körülbelül a nyugta negyede marad a boltosnál

A kereskedő pénze az úgynevezett árrés, ami az árubeszerzés és a befizetett áfa után a zsebében marad. Ez a boltos bevételnek csak a negyede. A többi az bizony másé.

A boltos kereskedőnek ugyanúgy számolnia kell a működésének költségeivel, mint bármely más vállalkozásnak. Ki kell fizetnie az áruháza építésének az árát, vagy a bolt bérletének a díját, a villanyáram, a fűtés, a takarítás számláit is. A bért is a saját zsebéből fizeti – írja közleményében a blokkk.com.

A kereskedő árrését a statisztikában az úgynevezett kibocsátás fedi le (ami több a megtermelt ágazati GDP-nél), ebben minden költség és – ha van, akkor – az eredmény is benne van. A boltos kibocsátása – árrése – is szépen gyarapodott, az összegét tekintve a forgalom bővüléséhez igazodva.

A nemzetgazdaság összes kibocsátásához mérve 3,5 százaléka a boltos kiskereskedelem részesedése, a hozzájárulása a GDP-hez pedig 4-5 százalékra tehető.

Fotó: Lang Róbert

A portál szerint az olvasható ki az adatokból, hogy az elmúlt öt esztendőben a kiskereskedelem, amellett, hogy a lakossági fogyasztás legnagyobb szelete, súlyának megfelelően húzta a gazdaságot is, saját, a zsebében maradó pénzének aránya a kiskereskedelmi forgalomhoz mérve nagyságrendjét tekintve nem változott.

2013-ban még 2 százalék alatt volt a boltos forgalom volumenének növekedése, ezt követően ugrott 5-6 százalék környékére, 2017-ben pedig kereken 5 százalék volt.

Az árrés alakulásában számos tényező játszik szerepet. Jelenleg a legfontosabb, hogy a bérköltségek a bevételnél sokkal nagyobb ütemű emelkedése egyre több pénzt vesz el a kereskedőktől. De az arányokat tekintve számít az áfakulcs csökkentés is például, vagy az termékek esetében a nemzetközi piacok árai, vagy éppen a fogyasztás átrendeződése, például az iparcikknek az élelmiszereknél gyorsabb ütemű értékesítése is.

ÁRRÉS kisbolt kiskereskedelem
Kapcsolódó cikkek