BUX 50,904.91
-1.00%
BUMIX 4,315.39
+1.05%
CETOP20 2,297.16
-0.29%
OTP 17,380
-1.22%
KPACK 11,800
-29.76%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
-3.48%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
-1.09%
0.00%
-0.48%
+2.06%
+3.60%
OPUS 230.5
+3.83%
+1.19%
+2.78%
-1.39%
OTT1 149.2
0.00%
+0.84%
MOL 2,410
-0.99%
-2.89%
ALTEO 1,715
+0.29%
+3.36%
-1.23%
EHEP 1,765
-0.28%
+0.41%
+1.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.59%
+0.70%
+4.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-3.17%
+1.35%
+1.23%
-2.35%
NUTEX 16.06
-0.12%
Forrás
RND Solutions
Kiskereskedelem

Két hét maradt a bérmegállapodásra

Még javában tárgyalnak a 2019-es béremelések mértékéről a szakszervezetek és az áruházláncok, pedig legkésőbb a január 25–26-án esedékes bérszámfejtésig megállapodásra kell jutniuk.

A munkáltatóknak és a szakszervezeteknek két hetük maradt a bérmegállapodásra, legkésőbb a január 25–26-án esedékes bérszámfejtésig ugyanis meg kell születnie az egyezségnek – mondta a Világgazdaságnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Kiemelte, hogy az érdekképviseletekhez hasonlóan az áruházláncok többsége is – az előzetesen kiszivárgott híreknek megfelelően – arra készült, hogy bruttó 180 500-ról 200-202 ezer forintra emelkedik a garantált bérminimum, ehhez képest a végül 195 ezer forintban megállapított legalacsonyabb szakmunkásbér új helyzetet szült. Erre reagálva mindkét félnek új ajánlattal kellett előállnia, így átlagosan két-három héttel nyúlik hosszabbra a tárgyalás, ami ideális esetben már december közepén-végén lezárulhatott volna. A szakszervezetek az üzlethálózatok esetében változatlanul arra törekednek, hogy bruttó 210-215 ezer forint legyen a legalacsonyabb bér az áruházi munkakörökben.

Míg az elmúlt években azt tapasztalták a szakszervezetek, hogy a műszaki-elektronikai és a barkácscikkeket forgalmazó láncokkal könnyebb egyezségre jutni, az élelmiszer-kiskereskedőkkel pedig nehezebb, addig az idén ennél jóval árnyaltabb a kép. Karsai Zoltán szerint tevékenységi körtől függetlenül minden munkáltatónál az a perdöntő, hogy az előzetesen megfogalmazott célokat végül elérte-e a 2018-as árbevétel, hiszen egy nagyobb áruházláncnál 8-10 milliárd forintot is felemészthet a béremelés. Bár ebben a szektorban a karácsonyi vásárlási szezon miatt kiemelten fontos szerep jut a decembernek, a forgalmi várakozásokat tekintve támpontként szolgálhat, hogy a Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint a tavalyi év első tizenegy hónapjában – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – éves alapon 6,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, míg az élelmiszerboltoknál csak 3,8, a non-food kategóriában pedig 9,4 százalék volt az arány.

A tavalyi forgalomtól függ, van-e fedezet a fizetésemelésre
Fotó: VG / Veres Viktor (archív)

Arról is hírt adott a szakszervezet, hogy már négy céggel tárgyal arról, ne vezessék be a módosított túlóratörvényt, a tárgyalások pedig a megállapodás közelében vannak. A Magyar Idők tegnapi cikke szerint a Tesco-Global Áruházak Zrt. lehet az első multinacionális cég, amely megállapodásban vállalja, hogy több mint 16 ezer munkavállalójánál a következő két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet. A cég jogi képviselője hétfőn vette át a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) indítványát, amely arra irányul, hogy kössenek megállapodást az áruházi munkavállalók egészségvédelme érdekében. A KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba szerint a Tesco dolgozói már most is túlterheltek, és a munkáltatónak sem érdeke, hogy táppénzen legyen a dolgozó. Megjegyezte: egy ilyen megállapodás növelné a cég vonzerejét a nehéz munkaerőpiaci helyzetben. A hipermarket azt közölte, hogy a cég a 250 órás túlórakeretet sem használja ki, csak egyes régiókban és munkakörökben. A vállalat a túlórát havonta fizeti ki a dolgozóknak, nem élt a jogszabály által korábban megengedett éves elszámolási lehetőséggel. A nyolcvan munkáltatónál jelen lévő KASZ egyébként eleve arra törekszik, hogy ha a munkavállaló szeretné a számára lehetővé tett további 150 órát felhasználni, azt az érdekképviselet felügyeletével tehesse meg.

A viták homlokterében nem csak a 400 órás munkaidőkeret és a túlórák három évre emelt elszámolása áll, Karsai Zoltán lapunknak jelezte, hogy van egy harmadik sarkalatos pont is. A KASZ elnöke hangsúlyozta: a több műszakban alkalmazottak többhavi munkaidőkeretében a munkáltató elvileg akár azt is megtehetné, hogy egy hónapban csak egy napot, egy vasárnapot ad ki pihenőnapnak, a többi 29 napon pedig dolgoztat.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

Kapcsolódó cikkek