Kézművesekkel alkudoznak a luxusmárkák

A divatipar luxustermékeinek körülbelül 40 százalékát gyártják Olaszországban, de a kézművesekre, kisiparosokra nézve olyan pusztító hatása volt a koronavírus-járványnak, hogy többen közülük üzletük bezárását fontolgatják. A nyáron még csak-csak kitartanak a megrendelések, ám nem egy olaszországi divatipari beszállító számolt be arról a Reutersnak nyilatkozva, hogy ősztől már semmi sincs kilátásban.

A német Hugo Boss csoport és az olasz Max Mara már májusban 8 és 7 százalékos árengedményt kért a beszállítóitól – ez is jó példa arra, hogyan próbálják a középfelső kategóriás luxusmárkák megvédeni a marzsukat, hogy a karantén miatt kieső értékesítéseket ellensúlyozzák.

A Reuters vagy fél tucat olasz kézművest kérdezett meg, akik felső kategóriás luxusmárkáknak szállítanak árut, s a beszállítók elmondták, hogy a megrendelések számában 20 és 50 százalék közötti visszaesést tapasztaltak májusban és júniusban az előző év hasonló időszakához képest.

A Hugo Boss azt kérte a beszállítóitól, hogy a szállítás utáni százhuszadik napra tegyék át a fizetési határidőt, normál esetben ez tíz nap körül szokott lenni – ezt a márka egyik, név nélkül nyilatkozó olasz beszállítója árulta el a Reutersnak.

A gyártás visszafogása és az árról való alkudozás viszont több ezer kis- és középvállalkozást érint negatívan – kézműves beszállítókat, akik bőrt munkálnak meg, szöveteket, táskákat, cipőket készítenek.

Ha a következő néhány hónapban nem térnek vissza a dolgok a rendes kerékvágásba, attól tartok, hogy szeptembertől még rosszabb lesz a helyzet, és sok luxusbrand-beszállító, főleg a kisebbek, tönkremennek

– mondta a Reutersnak David Rulli, az olasz beszállítókat tömörítő szervezet, a Confindustria munkatársa.

Amint a koronavírus először feltűnt Kínában, a szektor legfőbb piacán, a luxusmárkák üzleteket zártak be és műhelyeket ürítettek ki. Mivel a nagyobb gazdaságok mind recessziónak néznek elébe, a prémium- és luxusruházati és kiegészítő termékek iránti kereslet

akár 35 százalékkal is visszaeshet idén, és a bevételek 2022–2023 előtt nagy valószínűséggel nem térnek vissza a 2018-as szintre (ekkor egyébként a teljes piac 280 milliárd eurót tett ki a Bain & Co. piackutató szerint).

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható