Versengve vágják a trappista árát, de vigyázzunk: lehet, hogy csak ámítás

A magyar vásárlók imádják a trappista sajtot, ami többnyire az alacsony árának volt köszönhető. A trappista beleégett a köztudatba, a fogyasztók már reflexszerűen keresték az üzletek polcain. Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnöke szerint a sajtok közül Magyarországon a trappista 70 százalékban fogyott. Hegedűs Imre a Világgazdaságnak elmondta, ennek elsődleges oka, hogy a termék árát tudatosan alacsonyan tartották az üzletek, kvázi csalogató termekként használták. A gyártók ezzel nehéz helyzetbe kerültek, mivel egy feszes piacon voltak kénytelenek dolgozni, ahol a költségeiket a minimumon kellett tartaniuk.

A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a sajtok ára, így a trappistáé is az energiaár emelkedése és a szállítási költségek megugrása miatt nőtt, viszont 

Harcz Zoltán kifejtette, hogy egy kilogramm trappista előállításához 10-11 liter tej kell, a tejhez pedig takarmány, aminek az ára megnőtt. Hegedűs Imre hozzátette, hogy a takarmány ára az aszály következtében 5-6 szorosára ugrott, így a tejelő gazdaságok kénytelenek voltak áremeléshez folyamodni. A trappista sajt előállítási költségei minimum a duplájára nőttek.

Harcz Zoltán elmondta, hogy Magyarországon összességében 95 ezer tonna sajtfélét termelnek, ez a szám a sajtot széles körben értelmezi. Ehhez érkezik 60 ezer tonna import sajt, illetve Magyarország 40 ezer tonnát exportra küld. A teljes palettából a trappista 20-25 ezer tonnát tesz ki egy évben. A Tej Terméktanács ügyvezetője elmondta, hogy a magyar sajt árát többnyire az európai trendek húzzák. Harcz Zoltán szerint ennek megfelelően a trappista jelenleg tapasztalható látványos árcsökkenése a kiskereskedelmi láncoknál betudható annak is, hogy 

Magyarország az EU-s tejpiac csupán 1-1,5 százalékát adja. Jellemzően 2-4 hónappal lekövetjük az ottani piaci fejleményeket. A gyakorlatban ez többek között úgy valósul meg, hogy hazai tejfelvásárlási szerződések egyik fontos eleme az EU-s tejár és az árfolyam változása, ha ehhez hozzávesszük, hogy sajtból (de vajból és joghurtból is) még mindig sokat importálunk, akkor érthetővé válik, hogy félkemény sajtban – közvetlenül – nem Magyarország fújja a passzátszelet. Fontosabb tényező, hogy hogy alakul az árfolyam, vagy hogy vannak-e pillanatnyi eladatlan sajtfeleslegek Németországban, vagy Lengyelországban.

A külföldi dömping leveri a magyar sajt árát

Hegedűs Imre és Harcz Zoltán elmondták, hogy a legnagyobb probléma a magyar sajtok számára, hogy 

Hegedűs Imre szerint Németország hatalmas sajtfogyasztó nemzet, viszont az infláció miatt a lakosság visszafogta a vásárlásait. Ez többlet kialakulásához vezetett az országban, amit Németország elkezdett exportálni alacsony áron, más piacokra, többek között Magyarországra. A szakember szerint ez tarthatatlan versenybe hajszolja a magyar gazdákat az árakat tekintve. Harcz Zoltán hozzátette, hogy Németországban egy kilogramm sajt alapanyagköltsége átszámolva nagyjából 2100 forintba kerülhet, ehhez még hozzá kell adni a tárolási, csomagolási és szállítási költségeket, plusz a hasznot. Ennek ellenére a magyar polcokon megjelenő német sajtot akár 1500 forintért is értékesíthetik, ami egyértelműen tejtermelői és feldolgozói veszteséget és etikátlan piacrombolást jelent. 

– fogalmazott Harcz Zoltán. Hozzátette, hogy ezzel együtt a teheneket nem lehet hónapokra elzárni egy szekrénybe, ameddig a kereslet visszatalál a magyar termékekhez.

Hegedűs Imre szerint ezt a veszteséget a német gyártók egyszerűen azért tudják bevállalni, mert nagyjából egy százaléknyi többletet jelent ez az olcsó termék, ami viszont a magyar kínálatban 20 százalékként jelenik meg. A németek tehát csak a rajtuk maradt többletet szórják ki minél kevesebb veszteséggel.

Nem minden trappista, aminek piros a csomagolása

Jelentős problémát jelent a magyar termelőknek, hogy az országba beérkező trappistaként árult termék a valóságban nem is trappista sajt. A németek és a lengyelek egyszerűen piros csomagolásba bújtatják a márkátlan, félkemény sajtot és ráírják, hogy trappista miközben a termék nem a hagyományos eljárások szerint készült.

Az Agrárminisztérium irányítása alatt működő Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság még 2019-ben kiegészítette az MÉ I. kötet tejtermékekről szóló előírását a Trappista sajtra vonatkozó fejezettel. Az új szabályozással a fogyasztók egyértelmű és tisztességes tájékoztatást kaphatnak a megnevezésen keresztül is a minőségről és a beltartalmi értékekről. Az, hogy az importált félkemény sajtok közül melyek Gouda, Edami, Trappista, vagy csak „nagy-lyukúak”, a fogyasztók szintjén nehéz, szinte lehetetlen lekövetni. A Magyar Élelmiszerkönyv Trappista sajtról szóló fejezetének nagyon várt megjelenése után erről már sokkal tisztább képet fogunk kapni. A kategóriák közötti átjárás megnehezedik.

Milyen az igazi trappista sajt?

Harcz Zoltán és Hegedűs Imre elmondták, hogy van egy nagyon egyszerű módja annak, hogy a fogyasztó megtalálja az igazi magyar trappista sajtot az üzletekben. 

A külföldről érkező hamis trappisták szinte mindig tömb alakúak, innen könnyen azonosítani lehet, hogy nem hazai trappista sajtról van szó.

A Tej Terméktanács azt szeretné elérni, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti sajt viselhesse egyedül a trappista nevet, ezzel kiszorítva a nagy mennyiségben az országba érkező külföldi sajtot. A magyarok a trappistát szeretik a legjobban és a polcról is azt fogják levenni, ha elérhető áron juthatnak hozzá. Azt viszont a szakemberek is elismerték, hogy amennyiben trappista név alatt hozzájuthatnak az olcsóbb import termékhez, akkor azt fogják választani, ezzel pedig ellehetetlenítik a tejtermelők munkáját.