BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Öntik a betont, hivatalosan is elkezdődött a paksi bővítés: ötven év után új atomerőmű épül Magyarországon

Megtörtént Pakson a várva várt esemény: megkezdődött az új atomerőmű első blokkja betonalapjának kiöntése. „Paks II. nélkül nincs rezicsökkentés” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a betonöntés alkalmából szervezett rendezvényen.

Az első adag beton alaptestbe öntésével ma megkezdődött a paksi 5. atomerőműblokk reaktorépületének alapozása. Az blokk a majd két blokkból álló Paks II. Atomerőmű első egysége lesz. A létesítmény orosz technológiájú, VVER–1200 típusú, a generálkivitelező az orosz állami Roszatomhoz tartozó Atomsztrojekszport (ASZE). A beruházásra Magyarország növekvő energiaigényének kielégítése, a folyamatos, nagy mennyiségű és karbonmentes energiatermelés fenntartása miatt van szükség.

betonöntés
Betonöntés: Szijjártó Péter szerint Paks II. nélkül nincs rezsicsökkentés / Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

Úton a karbonmentes energiatermelés növelése felé

Az eseményen Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója a projektet csodálatosnak nevezte egyebek mellett a karbonmentes energiatermelés fenntartása szempontjából. 

Kitért arra is, hogy a beruházás ellenszélben zajlik, de a munka jó példája az eltökéltségnek, az akaratnak.

A NAÜ és partneri együttműködnek ez a további, hasonló beruházások sikeres megvalósításában. Rafael Grossi felsorolta a világban máshol folyó projekteket, jelezve, hogy bízik azok sikeres megvalósításában is.

Süli János, a projekt korábbi kormánybiztosa felidézte a beruházás előzményeit, eddigi fő lépéseit. Kiemelte egyebek mellett, hogy az ország 2011-es energiastratégiája kimondta, hogy az ország energiaellátása nem képzelhető el atomenergia nélkül. A beruházásra vonatkozó kormányközi megállapodás 2014-ben született. A Paks II. projekt az ukrajnai háború kitöréséig zökkenőmentes volt, akkortól több tényező is lassította. Az idei tél is megmutatta, hogy az ország nem tud meglenni atomenergia nélkül. Ez nemcsak energiaellátási, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. A beruházás a szuverenitásunk alapja. 

Alekszej Lihacsov a projektet Magyarország számára olyan stratégiai lépésnek nevezte, amely számos meghatározó előnnyel jár majd az országnak, és előmozdítja a nemzetgazdaság fejlődését. A Roszatomnak ez a projekt is jelzi, hogy a vállalat vezető szerepet játszik az atomenergetikai iparban, amivel hozzájárul az orosz ipar fejlődéséhez. Beszélt arról hogy a Rosztom építette a működő Paksi Atomerőművet, és azt ellátja nukleáris üzemanyaggal is. Az új atomerőmű a magyar kormánynak azt a lehetőséget adja, hogy száz évre előre tervezze az energiaellátást, alacsonyan tartsa az állam árát és fenntartsa az energiaellátás biztonságát. 

Az a célunk, hogy Paks II. ne a utolsó legyen a magyar–orosz atomipari együttműködésben 

– közölte.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felidézte és igaznak nevezte azt a mondást, mely szerint a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz. Magyarország ugyanis olyan időszakban döntött az új paksi beruházásról, amikor az atomenergia nemzetközi elfogadottsága nem volt egyértelmű. Mostanra más országok is rájöttek, hogy nincs versenyképesség atomenergia nélkül. Paks II. az európai atomipari feléledésének a zászlóshajója. A miniszter leszögezte: Paks II. nélkül nincs rezsicsökkentés.

A betonöntés engedélyét további számos követi

Az első betonöntés engedélyét az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2025. november 4-én adta ki. Erről az OAH honlapján az olvasható, hogy az engedély kizárólag a nukleáris sziget – beleértve a reaktorépületet – legmélyebb és legvastagabb szerkezetének, az alaplemeznek az első öntésére vonatkozik. A hazai jogszabályok között önálló „első beton engedély” nem létezik, az öntés megkezdése egy összetett engedélyezés és műszaki feltételrendszer teljesítésének eredménye. A hivatal 2022. augusztus 25-én adta ki az 5. és 6. atomerőművi blokkokra a létesítési engedélyt, amely jogalapot teremtett a kapcsolódó infrastruktúra és építmények egyedi építési engedélyeinek megszerzéséhez. 

A 2022-es létesítési engedélyhez kapcsolódó ezen engedélyek megerősítik, hogy a projekt megfelel a szigorú nemzetközi, európai és nemzeti nukleáris biztonsági követelményeknek. Az atomerőmű építési projektet meghatározó átfogó biztonsági megközelítés, beleértve az aktív és passzív rendszerek használatát, biztosítja az összes nukleáris szabvány betartását.

Az év végéig folyamatosan öntik a betont

A majdani reaktorépület szilárdsága és tartóssága, a szerkezetek integritása, valamint az atomerőművi rendszerek és berendezések üzembiztonsága szempontjából meghatározó az alapozáshoz használt betonkeverék minősége és az építőmunkások szakértelme. Az alaptest betonozása 2026 végéig zajlik. Az 5. blokk alaptestébe mintegy 9000 tonna betonvasat és 43 ezer köbméter betont építenek be. A kivitelezést minden fázisában ellenőrzik.

Az alapozás után

  • épül a reaktorépület belső és külső védőburkolata és a födéme,
  • ezt követi majd a berendezések beszerelése.
  • Elsőként a reaktor alá kerülő zónaolvadék-csapdát építik be, ami az atomerőmű passzív biztonsági rendszereinek egyik eleme.

A Paksi Atomerőmű új blokkjai a 2014. január 14-i orosz–magyar kormányközi megállapodás és az új erőmű tervezésére, a beszerzésekre és a kivitelezésre vonatkozó EPC-szerződés alapján épülnek. A projektben a helyi beszállítás aránya elérheti a 40 százalékot. A munkában az orosz és magyar vállalatok mellett számos jelentős európai, amerikai és ázsiai vállalat is részt vesz. A VVER–1200 technológiával épült, illetve épül atomerőmű Oroszországban, Fehéroroszországban, Törökországban, Bangladesben, Egyiptomban és más országokban.

A reaktor üzemideje 60 év, amely további 20 évvel meghosszabbítható. A projekt megrendeléseket hoz az orosz vállalatok számára is. A szentpétervári AEM-Szpecsztal vállalat öntödéjében a nyers darabok öntésével 2024 áprilisában megkezdődött az atomreaktor gyártása. Már elkészült mindkét blokk reaktora számára összesen 36 nyers darab, amelyek együttes tömege 3440 tonna. Megmunkálás után ezekből készül a reaktor. A berendezések előállításában a Roszatom gépgyártó részlegének szentpétervári, petrozavodszki és volgodonszki gyárai vesznek részt. A 730 tonna tömegű zónaolvadék-csapdát már a helyszínre szállították 2024 augusztusában.

Ajánlott videók

Továbbiak
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.