A hagyományos termelői piac évszázadokon keresztül a fogyasztó és a termelő kapcsolatának, a friss élelmiszer beszerzésének legjelentősebb színtere volt. Most az ilyen piacok forgalma világszerte hanyatlóban van, és így van ez Szerbiában is.
Az újév és az ortodox karácsony előtti időszakban nem ez látszott, látványosan megnőtt a forgalom a piacokon. Becslések szerint a termelői piacok forgalma Szerbiában tavaly elérte az 50 milliárd dinárt. A pénzben kifejezett áruforgalom 10,9 százalékkal nőtt a 2022-es szinthez képes, miközben
Még mindig jelentős mennyiségű élelmiszert vásárolnak a szerbiai piacokon, de a vásárlói szokások változása itt is tetten érhető. A nagy bevásárlóközpontok sok esetben olcsóbban kínálják azokat a termékeket, amelyeket az őstermelők árulnak a piacokon. Az őstermelői réteg pedig elöregedőben van, a piaci standokat bérlők átlagéletkora 57 év Szerbiában.
Az utóbbi években a termelői piacok piaci részesedése a lakosság ellátásában több mint 10 százalékkal csökkent. Ehhez az agráriumban zajló folyamatok is hozzájárulnak, hiszen a körülmények mind kedvezőtlenebbek a kicsik számára. A termelői piacok infrastruktúrája is elöregedett, amortizálódott. Ilyen szempontból a fővárosi piacok a „legfiatalabbak”, átlagosan 15,5 évesek, míg a legidősebbek a vajdasági piacok, amelyek infrastruktúrája átlagosan 22,6 éves, de vannak olyan falusi piacok, ahol évtizedek óta nem történt semmilyen beruházás.
Sokak számára azonban még mindig vonzók, helyettesíthetetlenek a termelői piacok, ahol egészséges élelmiszereket, kézműves termékeket lehet vásárolni, találkozni lehet, szót lehet váltani az őstermelővel. A piaci árusok közül sokan akkor hagytak fel a tevékenységgel, amikor kilátásba helyezték az adómemóriás pénztárgépek (úgynevezett fiskális kasszák) bevezetését a piacokon. A 2022. január 1-jén életbe lépett törvény értelmében még az év májusáig be kellett volna vezetni a piacokon is az adómemóriás pénztárgépek használatát.
Ez nagy elégedetlenséget váltott ki a termelők körében, így többször is elhalasztották, legutóbb az idei év végére a rendelet alkalmazását. Az államnak az volt az eredeti elképzelése, hogy aki valamilyen kereskedelmet vagy tevékenységet folytat, annak adót kell fizetnie. Minden alkalommal rögzíteni kellene a raktárkészletet, ami napi szintű feladat, ha az elárusító napi szinten változtatja az árukínálatát. Ez sok munkával jár majd, sok bonyodalmat feltételez. Akik friss árut árulnak reggel, általában a nap vége felé csökkenteni szokták a zöldségfélék és a gyümölcs árát. Mindezt nehéz lenne lekövetni a pénztárgépekkel. Ugyanakkor a piac jellegzetessége az alkudozás, amit az előre bevitt árak és készletek nem tennének lehetővé. Az adómemóriás pénztárgépek bevezetését azért is szeretnék elérni, mert az a gazdaság kifehérítését szolgálná. Jellemző volt ugyanis a termelői piacokra, hogy például
a Magyarországon megvásárolt áru után a határátlépéskor visszaigényelték az áfát, majd a piacokon alacsonyabb áron tudták kínálni, mint a boltokban, mert sehol sem adóztak utána.
