Szerdán megint változik az üzemanyag ára Magyarországon: nagy kérdés, hogy lélektani határ fölé drágul-e

Nem történt meglepetés, az összes töltőállomáson megjelent az árakban a jó előre beharangozott januári jövedékiadó-emelés. Pontosabban a 41 forintos plusz tehernek csak a nagyjából fele, mert a szereplők – bár nem verték nagy dobra – lekövették a Mol gyakorlatát és hétfőn jellemzően ők is csak 20 forintot emeltek. A második körös drágítás valamikor január közepén megy végbe.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy addig ne változnának az üzemanyagárak. 

amelyből kiderül, hogy péntektől milyen új literenkénti árakat alkalmazhatnak majd a kutakon. Érdemes emlékeztetni rá, hogy az elmúlt hetekben a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árképzés elvált egymástól és hiába is drágult előbbi, utóbbi csökkentést mutatott. A jelenségről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Ez egy kifejezetten szokatlan gyakorlat volt és minden jel szerint véget is ért. Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója legalábbis arról beszélt a napokban az Indexnek, hogy attól függetlenül, hogy január elején és közepén 20, illetve 21 forinttal emelnek a kötelező érvényű plusz miatt, "ha ebben az időszakban a makrogazdasági körülmények egyéb árváltozást hoznak a nagykereskedelemben, azt a kiskereskedelmi piac is követni fogja".

Ez alapján tehát véget ért a jóvilág, hogy a Mol – amely elsőszámú szereplője a magyar üzemanyagpiacnak, ezért érdemben képes befolyásolni azt – kvázi lenyelte a nagykereskedelmi drágulást és olcsósított a benzinkutakon.

Hogyan változhat az üzemanyagára Magyarországon?

Már csak az a kérdés, milyen döntés érkezhet szerdán: áremelés, stagnálás vagy éppen árcsökkentés. Bár sokan attól tartottak, hogy rögtön az új év első napján 600 forintos üzemanyagárakkal szembesülhetnek majd a magyarok, ez végül nem igazolódott be. A benzin literjének jellemző ára 560 forint alatt maradt, a dízelt pedig valahol 595 forint környékén adják.

Emögött a Mol kiskereskedelmi vezetője által is már említett makrogazdasági körülmények húzódnak meg. Az Erste elemzői kedden arra hívták fel a figyelmet, hogy a nyersolaj árjegyzése emelkedett, miután az USA után Irán is hadihajókat küldött a Vörös-tengerre. Korábban húti lázadók megtámadták a Maersk nevű tengerhajózási cég vízi járművét a térségben, emiatt a dán cég 48 órára felfüggesztette a hajózást a régióban. Válaszlépésként az Egyesült-Államok három húti hajót elsüllyesztett, amire jött Irán válasza. 

A feszültség érezhetően nő a Hormuzi-szoros környékén, amelyen a világkereskedelemben részt vevő kőolaj közel fele átmegy. "Egy iráni-nyugati csetepaté tovább emelné a kőolaj jegyzésárát, ami az év végével a csökkenő keresleti várakozások miatti jelentősen esett" – fogalmaztak a szakértők.

Ha kifejezeten a Brent jegyzését vizsgáljuk, az látszik, hogy január 1-én felpattanás következett be, amikor is 77 dolláros szint alól 79 dollár fölé emelkedett a hordónkénti ár. Igaz, mostanra ez ismét 76 dollárra mérséklődött. A magyar öltőállomások totemoszlopai szempontjából ugyancsak meghatározó dollár-forint árfolyam sem valami fényes: december 26-án még 344 forintért adtak egy dollárt, ami frissen 349 forint. 

Vagyis ezek a tényezők inkább abba az irányba mutatnak, hogy ha nem is markáns, de néhány forintos drágítás néz ki, amelynek következtében 

A benzinnél 560-565 forint lehet az új árszabás. Ugyanakkor szólnak érvek amellett is, hogy a Mol a szűk két hét múlva esedékes, újabb 21 forintos drágulásig hűtse a kiskereskedelmi árak alakulását. Bujdosó Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője azt prognosztizálta, hogy csökkenő trend jöhet az árakban, amit majd kompenzál a január derekán érkező jövedékiadó-emelés.

Szerdán tehát kiderül, a nagykereskedelem melyik forgatókönyvet alkalmazza, aztán pedig pénteken az is egyértelművé válik, hogy a kiskereskedelem, azaz a kutak szintjére mindez, hogyan gyűrűzik be.