BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hernádi Zsolt az üzemanyagárról: ha újabb front nyílik a Közel-Keleten, akár 70-80 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni

A Mol elnök-vezérigazgatója az Indexnek adott interjúban többek között arról beszélt, hogy milyen üzemanyagárakkal számol 2024-ben; nyert vagy veszített a Mol az orosz–ukrán háborún; mennyibe kerültek a szankciók az olajipari cégnek; milyen segítséget adhat a vállalatnak a kormány; az olajszállításban Horvátország hogyan él vissza a helyzetével; kikéri-e Orbán Viktor a véleményét; még mindig elfogatóparancs van-e érvényben ellene Horvátországban.

„Az az üzemanyag-kereskedők döntése, hogy a 41 forintos emelést mennyire építik be. Mi is úgy döntöttünk, hogy egy részét csak később, január közepén építjük be a kiskereskedelmi árakba” – mondta az Indexnek adott interjúban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, aki többek között arról is beszélt a portálnak, hogy

  • milyen üzemanyagárakkal számol 2024-ben;
  • nyert vagy veszített a Mol az orosz–ukrán háborún;
  • mennyibe kerültek a szankciók az olajipari cégnek; 
  • milyen segítséget adhat a vállalatnak a kormány; 
  • az olajszállításban Horvátország hogyan él vissza a helyzetével;  
  • kikéri-e Orbán Viktor a véleményét; 
  • még mindig elfogatóparancs van-e érvényben ellene Horvátországban.
LUS_8658Hernádi Zsolt, MOL
Fotó: Kallus GyörgyHernádi Zsolt, MOLFotó: Kallus György
Hernádi Zsolt úgy véli, ha újabb front nyílik a közel-keleti térségében, akkor akár 70-80 százalékos üzemanyagár-emelkedéssel is lehet számolni. 
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Hernádi szerint a 41 forintos áremelkedés nem kevés, de sokat segít a helyzeten, hogy az üzemanyagok ára az év végén jelentősen csökkent: tavaly szeptemberben ugyanis több mint száz forinttal többet kellett fizetni a kutakon a benzinért és a dízelért is, mint decemberben. Hozzátette: nagyobb árcsökkenés valószínűleg nem várható 2024-ben. Úgy fogalmazott: egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon. Hangsúlyozta: ez a szám ugyanakkor spekulatív, a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően sokkal nagyobb árrobbanás is lehet.

Ha újabb front nyílik a térségben, és a globális olaj- és gázkereskedelem Széll Kálmán terét, a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiac 20 százaléka halad át, akkor akár 70-80 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni.

Az üzemanyagár-sapkával kapcsolatban a Mol-vezér elmondta, azt hitték, hogy a szocializmus végével többé nem nyúlnak bele ennyire drasztikusan a piaci folyamatokba. Hogy már nem kell olyan ellátási nehézségekkel szembenézniük, mint a taxisblokád idején. „De ezek ismét bekövetkeztek. Még szerencse, hogy a Molnak nem voltak pénzügyi problémái, és álltuk a sarat.” 

Továbbra is hatalmas tévedésnek tartja, ha egy kormány azt gondolja, hogy a piac minden lépését képes szabályozni.

Hangsúlyozta: a túlszabályozások és a különféle extraadók olyanok, mint a kábítószerek – rettentő könnyen rájuk lehet szokni, egyre erősebbet akar belőlük az ember, és nagyon nehéz tőlük megszabadulni.

Ugyanakkor megjegyezte: nem véletlen, hogy az olajiparban a vállalatok magánszerződésein túl kormányok vagy országgyűlések garantálják a biztosítékot a kőolajtermeléshez kapcsolódó szerződésekhez.

Budapest, 2023. július 29.
A MOL Campus irodaház Budapesten, a Lágymányosi-öböl északi partján, a Kopaszi-gátnál.
MTVA/Bizományosi: Róka László 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Hernádi szerint a Molnak nem voltak pénzügyi problémái, és állta a sarat benzinársapka idején.
Fotó: Róka László

Kifejtette, hogy ma már mindkét finomítójukban képesek 30-35 százalékban nem orosz kőolaj bedolgozására, amely érdemi előrelépés diverzifikációs kitettségük szempontjából. Déli partnereik viszont kíméletlenül megsarcolják őket. „Egyszerűen azért, mert megtehetik. Ilyen körülmények között továbbra is 60-65 százalékban orosz kőolajat dolgozunk be Százhalombattán és Pozsonyban” – nyomatékosította.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kikéri-e a véleményét, így felelt: „Nem, visszaigazolást sosem kért. Igaz, én sem kérdeztem meg tőle, miniszterelnök úr, szerinted jól működik a Mol? Sikereknél mindig gratulálunk egymásnak. Persze sokat beszélgetünk, és élénk a kommunikáció, de szerintem ez természetes az ország miniszterelnöke és legnagyobb vállalatának vezetője között. De nincsen állandó előzetes konzultáció, mert az parttalan lenne. És ne essünk szereptévesztésbe, ő az országot vezeti, én egy vállalatot. Ő az egészért visel felelősséget, én egy részért.”  

Arra vonatkozóan, hogy jelenleg is nemzetközi elfogatóparancs van életben ellene, ezt mondta: „Több napon keresztül egy tucat nagyon jól felkészített és megfizetett amerikai ügyvéd vallatott, és mind azt próbálta bebizonyítani, hogy bűnös vagyok. Ezt követően egyhangúlag kimondták, hogy nem követtem el bűncselekményt, és a koronatanút teljességgel szavahihetetlennek ítélték. Az igazság elől nem menekülhet a végtelenségig Horvátország.”  

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.