Észnél kell lenni: egyáltalán nem úgy drágul az üzemanyag a kutakon, mint ahogy bejelentik

Az elmúlt napok megint az üzemanyagárakról szóltak, miután rögtön egymás után kétszer is áremelést jelentettek be a kereskedők. Először szerdán az derült ki, hogy a nagykereskedők a benzin literét bruttó 8, a dízelét pedig 6 forinttal drágítják péntektől, majd ugyancsak pénteken derült ki, hogy a magyar üzemanyagpiacon toronymagasan első Mol 20 forinttal emel január 1-jétől, vagyis hétfőtől. Az előbbit a világpiaci folyamatok indokolták, az utóbbit pedig a hazai jövedékiadó-változások, ami kötelező a kúthálózatokra nézve. 

Ezzel nincs vége a drágulási folyamatnak, mert január 15-től a Mol újabb 21 forintos emelést hajt végre. Ez szintén a jövedéki adóra vezethető vissza, így teljesül ugyanis az előírt, együttesen 41 forintos adónövekmény. A kiskutak ugyancsak lekövetik a kétlépcsős stratégiát, és feltehetőleg a többi nagy, így az OMW, a Shell és az Orlen is, de ezek a társaságok egyelőre nem szólaltak meg a témában, hiába fordult hozzájuk felvilágosításért a Világgazdaság.

Drágulást mondtak, de valójában csökkentették az árakat a kutak

A január közepi áremelés még messze van, de ha a most péntektől, illetve a hétfőtől érvényes drágulást vesszük figyelembe, akkor együttesen a benzin literje 29, a dízelé 26 forinttal kerül többe. Legalábbis papíron, a valóság ugyanis ettől szögesen eltér.

A 20 forintos emelés biztosan látható lesz hétfőtől a töltőállomások árazásában, azonban a szerdán meghirdetett, péntektől éles 8 és 6 forintos drágításnak nyoma sincs. Sőt, ha ma valaki megnézi a kutak árazását, azt tapasztalja, hogy 

Nem először történik meg, hogy a bejelentett áremelés elmarad, és a valóságban teljesen más összegekkel találkoznak a sofőrök a kutakon. Ezért nem árt észnél lenni, hogy az autósok ne üljenek fel olyan híreknek, amelyek aztán fölöslegesen változtatják meg a tankolási szokásaikat, adott esetben pánikvásárlásokhoz és tömegjelenetekhez vezetve.

Mennyibe kerül igazából a kutakon az üzemanyag?

A nyilvánosságra hozott átlagárak és a töltőállomások által alkalmazott árak között mostanra ugyanis mérföldes a különbség. Jelenleg a literenkénti átlagárak a következők:

• a 95-ös benziné 570 forint,
• a gázolajé 593.

Ehhez képest Budapesten, a belvárosban a következő árakon adják az üzemanyagot:

Vagyis a benzinnél az átlagárhoz képest 33, a dízelnél pedig 16 forinttal olcsóbb az árazás. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a fenti fotón látható árszint valamiféle egyedi eset, érdemes egy pillantást vetni a Holtankoljak üzemanyag-kereső oldalára. A főváros 50 kilométeres vonzáskörzetében 400 kút friss, december 29–30-tól alkalmazott árait vizsgálva 

• nagyjából 540 forintos átlagárat kapunk a benzinnél 
• és 575-580 forint körülit a gázolajnál. 

Úgy, hogy ezekben a gyűjtésekben benne vannak az autópályás töltőállomások árai is. Benzint lehet kapni 522 forintért (Budapest, XIV. kerület), dízelt pedig 559-ért (Budapest, IX. kerület). A maximum a benzinnél 638 forint az M0-son, Szigetszentmiklósnál, a dízelnél pedig ugyanitt 665. De ezek tényleg szélsőségek, az üzemanyag tényleges kiskereskedelmi átlagára jelenleg a már említett 540 és 575 forint közelében áll.

Kár sietni tankolni, nem éri meg

Mindez tehát azért fontos, mert rácáfol azokra a jóslatokra, amelyek szerint hétfőtől újra 600 forint fölé emelkedik a benzin és a dízel literenkénti ára. Ez ugyanis szinte biztosan nem történik meg, és a kutakon jóval ez alatt a küszöb alatt marad majd az árképzés. Vagyis aki csak azért hozná előre a tankolását, hogy elkerülje a 600 forintos üzemanyagot, kár sietnie, a jellemző árak ugyanis a közelgő 20 forintos emeléssel is a benzinnél legfeljebb valahol 560, a gázolajnál pedig 590 körül lehetnek. 

Arról nem is beszélve, hogy a húszforintos literenkénti emelés egy átlagos, 50 literes tankolásnál legfeljebb 1000 forintos pluszt eredményez, ami távolról sem tekinthető akkora tételnek, amely miatt megéri változtatni a megszokott fogyasztási szokásokon.