Szijjártó: megvédtük Paksot a brüsszeli szankcióktól

Sikerült megvédeni a magyar nemzeti érdekeket az Európai Unió újabb orosz szankciós csomagjával szemben is, a paksi bővítés teljes körű és általános mentességet kapott a büntetőintézkedések alól, így a beruházás felgyorsítható – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy elfogadták a tizennegyedik szankciós csomagot, ami szavai szerint nem más, mint egy totális kudarcot vallott stratégia folytatása.

– jelentette ki Szijjártó, és ezzel kapcsolatban jó hírnek nevezte, s „öröm az ürömben”, hogy sikerült kiharcolni a nemzeti érdekek és az energiabiztonság megóvását. „Sőt elértük azt is, hogy ebben a jogszabályban kimondásra került, hogy az új paksi atomerőmű építése és annak minden folyamata, minden szakasza és minden eleme teljes egészében mentesül a szankciós intézkedések alól” – hangsúlyozta.

„Ez azt jelenti, hogy ha európai vállalatok részt vesznek a paksi atomerőmű bővítésének beruházásában – számos ilyen van: németek, franciák, osztrákok –, akkor nem kell majd engedélyt kérniük még a saját tagállami hatóságaiktól sem” – mutatott rá.

„Egyetlen európai uniós kormány sem tud gátat szabni európai cégek részvételének a paksi bővítésben. Ez azt jelenti, hogy csomó akadályt és bonyolultságot kiiktattunk a rendszerből, és fel tudjuk gyorsítani a beruházást” – mondta.

„Gyakorlatilag ezen általános mentességgel olyan helyzet állt elő a paksi beruházás terén, mintha nem is lenne háború Ukrajnában, és annak nem lennének különböző szankciós és egyéb gazdasági korlátozó hatásai” – tette hozzá.

A miniszter arra is kitért a „háborús hisztéria” illusztrálására, hogy a vitában „már nemcsak hogy nem beszéltek kollégák a békéről nagyon, hanem egyesek a békét egyfajta szitokszóként említik most már, és a békét gyakorlatilag oroszpárti állásponttal azonosítják”.

„A békét hamis módon ukrán kapitulációként állítják be, holott a békével lehet egyedül emberéleteket menteni” – vélekedett.

– szögezte le, illetve közölte, hogy a közelgő magyar EU-elnökség egyik fő fókusza a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz, ugyanis a térségbeli tagjelölt országok átlagosan már több mint tizenöt éve várnak a tagságra.

„És azért kell ilyen hosszú ideje várakozniuk, mert a nyugat-európai országok egy része az úgynevezett érdemekre való hivatkozással folyamatosan akadályokat gördít a bővítési folyamat útjába. Ugyanezek az országok viszont Ukrajna vonatkozásában ezen bizonyos érdemeket már kevésbé tartják fontosnak” – fogalmazott.

Mindezt a bővítési politika megcsúfolásának nevezte, és aláhúzta, hogy a nyugat-balkáni országok teljesítményét reálisan, pragmatikusan és nem ideológiai-politikai alapon kell megítélni.