Működik a "lex Grespik"

Szakértők szerint országosan 1-2 százalékra tehető a külföldiek ingatlanszerzési kérelmének -- technikai, azaz nem elvi okok miatti -- elutasítása; a fővárosban ez az arány korábban 5 százalék körüli volt. Három jogszabályra hivatkozva állított fel kvótákat a külföldiek ingatlanszerzésére -- vagy saját megfogalmazása szerint: "szigorított az eljáráson" -- Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal elnöke. Intézkedését követően július 1. és szeptember 15. között a 329 ingatlanszerzési kérelemből 57-et utasítottak el, azaz a kérelmek 17 százalékát.



A termőföldről szóló törvény egyértelműen fogalmaz akkor, amikor kimondja, hogy a külföldi a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyével szerezheti meg -- mondta Grespik László. A hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton az elutasított kérelmező nem fellebbezhet, a döntés bírósági keresettel támadható meg. A külföldinek kell bizonyítania azt is, hogy nem sértene közérdeket, ha Magyarországon szerezne ingatlant. A Világgazdaság információi szerint a Fővárosi Bíróságra eddig mintegy 30-35 kereset érkezett be, amelyben támadják a közigazgatási hivatal határozatát. Ezek az ügyek november második felében zárulhatnak le, és egyenként bírálják el, hogy törvényesen utasították-e el vagy sem a kérelmeket.



Megtagadható az engedély megadása akkor is, ha a kérelmező országa és Magyarország között nincs viszonossági szerződés, azaz a magyar állampolgárok sem kapnának az adott államban a belföldiekkel azonos elbírálást -- érvelt Grespik. Ilyen ország például Ausztria, Csehország, Kína és Vietnam.



A kérelmeket legtöbbször akkor utasítják el, ha a sokadik ingatlant szerezné a külföldi, vagy nem viseli a közterheket, és ha nem saját használatra szerezné, hanem például kiadná azt. Mindezt a rendelkezésre álló tények alapján állapítja meg a közigazgatási hivatal. A helyi önkormányzat polgármestere vagy adott esetben a jegyzője az önkormányzati érdekről nyilatkozik az eljárásban. Indoklásként a kerület szavazatmegtartó képességét, illetve a kerület lakáspolitikai koncepcióját is meg szokták jelölni -- tette hozzá Grespik László. Az államigazgatási eljárásról szóló törvény a közigazgatási szervek határozathozatalához az "alapos elbírálás" elvét mondja ki, én tehát mindössze foganatosítom azt, ami a törvényben le van fektetve -- véli a hivatalvezető, aki szerint a jogszabályokból egyértelműen kiderül, hogy a külföldieknek nem jár alanyi jogon a magyarországi ingatlanszerzés.



A Belügyminisztérium felügyeleti vizsgálata a közigazgatási hivatal működésével kapcsolatosan lezárult, ám annak összegző jelentése csak pár nap múlva készül el.

Bírósághoz fordultak az elutasított külföldiek A külföldiek ingatlanszerzésére irányuló kérelmek 17 százalékát utasítják el a fővárosban a korábbi 5 százalékhoz képest. Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal elnöke azzal érvel, hogy ő mindössze azt foganatosítja, ami a jogszabályokban le van fektetve. A Belügyminisztérium állásfoglalása pár napon belül elkészül. Ternyák Edit-->