A fiatal tanárok otthagynák a katedrát

Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) legfrissebb, 1996-os felmérése szerint a közoktatásban a tanárok ötöde 30 év alatti, 17 százalékuk pedig 50 évnél idősebb. Az OECD-országok átlagához képest ez az arány viszonylag kedvező Magyarországra nézve (Dániában 3,1:26,8, Németországban 3,2:31,8), Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) főtitkára szerint ugyanakkor a magyar paraméterek nem hívják fel a figyelmet a hátrányos folyamatokra: magas a fiatal pályaelhagyók aránya, kedvezőtlen a tantestületek korösszetétele, hiányoznak a már rutinnal rendelkező, fiatalos 30 év körüliek, a négy évvel ezelőtti nyugdíjkorhatár-emelés óta pedig egyre több az 50 évnél idősebb tanár. Egy felmérés szerint a megkérdezett fiatal pedagógusok 28 százaléka úgy válaszolt, hogy öt év múlva már biztosan nem tanárként keresi a kenyerét -- jegyzi meg Borbáth Gábor --, ami azt jelenti: a pedagóguspályának jelenleg alig van vonz- és megtartó ereje.



Az egyetemek, főiskolák 15 556 főállású oktatójának mindössze 9,5 százaléka (1476) harminc év alatti, derül ki az Oktatási Minisztérium tavalyi adataiból. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke szerint a felsőoktatásban dolgozók korfája rendkívül kedvezőtlen: az átlagéletkor jóval meghaladja az 50 életévet, a tanári, professzori fokozatban levők 90 százaléka pedig ötven évesnél idősebb -- a nyolcvanas évek végén még csak 75 százalékos volt ez az arány.



A PSZ főtitkára és az FDSZ elnöke egyaránt úgy véli: ágazatukban az elöregedési folyamat megállítója az azonnali bérrendezés (legalább 40 százalékos emelés) lehetne.

Vonzóbbá válhat a tanársegédi pálya Elöregedő a magyar pedagógustársadalom, a fiatal tanárok sokszor csak néhány évig maradnak a pályán. 2000-ben a felsőoktatásban se vonzó az oktatói pálya, csak minden tizedik-tizenegyedik oktató harminc év alatti az egyetemeken és főiskolákon. Kozák Dániel-->