A halhatatlanoknak is élniük kell valamiből

A Digitális Irodalmi Akadémia kitalálója és alapítója még az előző kulturális kormányzat vezetője, Magyar Bálint miniszter volt, aki szeretett volna segíteni számos idős, nehéz anyagi helyzetben lévő írón. Sokan ugyanis betegek, nem tudnak már annyit írni, publikálni, s aki tud, az is roppant alacsony honoráriumot kap egy új kötetért -- gyakran a többéves munka eredményeként megszülető műért 300-400 ezer forintot tud kipréselni a kiadó. Néhány neves szerző kivételével tehát sokan rendkívül szűkösen élnek.



Ezért jött létre a digitális halhatatlanok köre, amelybe a Kossuth-díjas és babérkoszorús írók-költők tartozhatnak. Az életművüket hozzáférhetővé teszik az interneten, s ezért cserébe a szerzők havi díjazást kapnak. Igaz, nem akkorát, mint amekkora összeget Schwajda György döntése és a kultuszminiszter jóváhagyása nyomán 12 neves előadóművészt, a Nemzet Színészeit illeti meg, tehát nem havi 500 ezer forintot, hanem csupán a mindenkori minimálbér négyszeresét. Ez azt jelenti, hogy a járulékok levonása után körülbelül 65 000 forintot vehetnek át a Kossuth-díjas és babérkoszorús kortárs írók és költők, a digitális halhatatlanok, akik jelenleg negyvenhárman vannak.



Az idén problémák adódtak az átutalással, az érintettek júniusban és júliusban nem kapták meg, csak jóval később vehették át a havi összeget, mert az NKA késve kötötte meg a szerződést a DIA-val. Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter júliusban 60 millió forintot hagyott jóvá az NKA miniszteri keretéből erre az esztendőre, mindeközben azonban a jövő sokáig bizonytalannak látszott, mert a szabályok szerint az NKA 2001. január 1-jétől már nem finanszírozhatja a DIA-t. A kiadásokat a jövőben a tárca költségvetéséből fedezik majd, részleteket azonban több nap után sem sikerült megtudnunk Baán László közigazgatási államtitkártól, akit így Hankiss Ágnes kinevezéséről sem tudtunk megkérdezni.