Beteggé tehet a környezet

Magyarország lakosságának egészségi állapota katasztrofális, s a környezeti tényezők figyelembevételével 1997 és 2000 között elkészített vizsgálatok szerint az egyes betegségek előfordulásának gyakorisága pontosan tükrözi a környezeti állapot változásait.
Bár a légszennyezettséggel kapcsolatban egymással ellentétes tendenciák vannak kibontakozóban, a hazai vizsgálatokba bevont 95 település közül több mint egy tucat város -- köztük Budapest, Győr, Kecskemét, Sopron, Tatabánya -- levegője erősen szennyezett. Az utóbbi három évben -- néhány település kivételével -- a kontinentális folyamatokkal párhuzamosan csökkent a korábban fő szennyező anyagnak tekintett kén-dioxid koncentrációja. Ezzel ellentétes a levegőben a nitrózus gázok mennyiségének növekedése, amely elsősorban a közlekedési emisszió és a gáztüzelés következménye.
Az életmód mellett a légszennyezettséggel van összefüggésben, hogy a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatos elváltozása miatti halálozások száma -- szemben a nyugat-európai országokkal -- a férfiaknál és a nőknél egyaránt növekszik.
A civilizációs hatásokkal és a légszennyezettséggel hozható kapcsolatba az allergiás betegek számának gyors növekedése is. A légkörbe kerülő allergén anyagok mennyiségének növekedéséért a természeti egyensúly megbomlása következtében gyorsan terjedő parlagfű a fő felelős. Az allergén elemek mennyiségének növekedésére vezethető vissza az is, hogy az asztmás megbetegedésben elhunytak száma az elmúlt tíz évben 64 százalékkal növekedett.
Az ivóvíz minőségével kapcsolatos vizsgálatok szerint az elmúlt másfél évtizedben a korábbi 400 ezerről 25 ezerre csökkent az olyan településeken élők száma, ahol az ivóvíz természetes eredetű arzénkoncentrációja meghaladja az egészségügyi határértéket. A magyarországi lakosság döntő többsége -- 97 százaléka -- vezetékes ivóvízzel ellátott háztartásban él, de a vízdíjak folyamatos emelkedése miatt a szegényebb rétegek körében újra terjed az ásott vagy fúrt kutak használata. Ezek közül több mint 50 százalékra tehető azoknak az aránya, amelyek vize -- a mezőgazdaságban felhasznált műtrágya miatt -- a megengedettnél több szerves anyagot és nitrátot tartalmaz. Az ivóvízellátást sok helyen veszélyezteti, hogy több ezerre tehető azoknak a részben illegális szemétlerakóknak a száma, amelyekbe -- a talajvízre felmérhetetlen kockázatot jelentve -- ismeretlen mennyiségű és eredetű hulladék kerül.
A környezetszennyezés hatására a táplálékláncba kerülő káros anyagok mennyisége nehezen mérhető, de ezek mennyisége az ipari településeken élő nők anyatejében kimutathatóan magasabb az országos átlagnál.