Az iskolai oktatás kudarcai

A középfokú oktatásban 1990-től jelentősen csökkent a lemorzsolódási arányszám. A gimnáziumok esetében ez azt jelenti: tíz év alatt a 12 százalékos kiesési arányszám 8,5 százalékra csökkent. A szakközépiskolák még jelentősebb eredményt produkáltak, hiszen az induló létszámhoz képest mára a tanulóknak alig 3 százaléka esik csak ki az oktatásból, míg tíz évvel ezelőtt ez az arány 16,7 százalék volt. Lukács Péter, az Oktatáskutató Intézet főigazgató-helyettese a szakmunkásképzőkben tapasztalható nagyszámú lemorzsolódással kapcsolatban lapunknak azt mondta: a szakképző intézményekre a NAT bevezetése (2+2-es szerkezet) nem volt jó hatással, hiszen az alaptanterv szerint a szakmunkásképzőkben az első két évben a szakmai oktatás helyett a tanárok közismereti tárgyakat tanítanak, és csak pályaorientáció formájában oktathatnak szakmai ismereteket. Ezekben az iskolákban viszont a tanulók 20-25 százaléka hátrányos helyzetű, akik nem biztos, hogy két teljes évig az ének-zenét, magyart, legfőképp pedig a rettegett matematikát szeretnék kiemelt tárgyként tanulni -- mondta Lukács Péter.
A kilencedik, tizedik évfolyamon megjelenő tanulási kudarcok okaira kereste a választ a Nemzeti Szakképzési Intézet kutatásszervezési osztályának vizsgálata is, amelynek során az ország 273 vegyes típusú iskolája (szakmukásképző, szakközépiskola, gimnázium egy intézményen belül) töltött ki kérdőívet nemrégiben. A felmérésből -- amely az előző tanév adataira épül -- kiderült: 145 iskolában a 9--10. évfolyamon az első félévben a 38 048 tanulóból 1682 morzsolódott le (4,4 százalék), és 23 százalék (8386 tanuló) bukott több tárgyból is. A két évfolyam közül a bukásszámokat illetően az előbbi viszi a prímet. A lemorzsolódás belső kezelése szempontjából valamiféle előnyt jelent a vegyes profilú intézményeknek, hogy "házon belül" át tudják irányítani a kibukókat alacsonyabb követelményszintű szakmákra. Problémát jelent viszont, hogy sok esetben az elavult ipari szakmák tanulása csökkenti az elhelyezkedés lehetőségét. 1998-ban még mindig 44 015-en tanultak nehézipari szakmát -- 1990-ben 80 000-en.
Lukács Péter szerint a szakmunkásképzés nem megfelelő ütemű és szerkezeti változása miatt a másik, akár kudarcként is kezelhető jelenség, hogy 1996/97-től ismét növekedett az általános iskola után tovább nem tanulók aránya. Sőt, az sem elhanyagolható, hogy viszonylag nagy az osztályismétlők száma az általános iskola 5--6. évfolyamán, és a tanköteles kor végéig a 16 éves népességnek csak mintegy 80 százaléka végzi el 14 éves korig az általános iskolát.