A rendszerváltás után több törvényt is hoztak a jogalkotók a kommunizmus (és a II. világháború) idején az életüktől vagy szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról. Az 1992. évi XXXII. törvény alapján a jogosultak (deportáltak, kényszermunkára hurcoltak, jogtalanul szabadságvesztésre ítéltek) kárpótlási jegyben vagy életjáradék formájában kaphattak juttatást sérelmeikért. Az élet elvesztéséért járó összeget az 1998. évi XXIX. törvény határozta meg: 30 ezer forintot kaptak a közeli hozzátartozók.
Az előkészítés előtt álló kormányrendelet szerint a 3-tól 5 évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek havi 20 ezer forintot kapnának, az 5 és 10 év közötti büntetéssel sújtottak havonta 30 ezer forint juttatásban részesülnének, míg 10 évnél hosszabb időre havi 40 ezer forint járna -- ismertette Hende Csaba. A halálbüntetés túlélőinek járna a legnagyobb összeg, a tervek szerint 50 ezer forint havonta.
A rendelet -- információink szerint -- az Országgyűlés által egy hónapja elfogadott semmisségi törvény egyfajta továbbvezetése lenne, mely szerint a rehabilitálás után az állam kárpótlásban részesítené a törvénytelenségek elszenvedőit. Mint ismeretes, az említett törvény megsemmisíti az 56-os forradalom és szabadságharc leverése után hozott koncepciós ítéleteket.
A kormányrendelet hatálybalépésének időpontját az államtitkár még nem tudta megjelölni, de hozzátette, hogy a tervezetet minél előbb a kormány elé kívánják terjeszteni.