Túl sok kivételt tesznek a jogalkotók

A parlamenti viták során a különböző lobbicsoportok túl sok kivételt, speciális eljárást és kiskaput építhetnek be a törvénytervezetekbe. A jogszabályokban nincs konzisztencia, túlzottan hajlékonyak -- e megállapítások a hamarosan kormány elé kerülő, az Igazságügyi Minisztériumban (IM) készült kormányhatározat-tervezet kidolgozásának alapjául szolgáló egyik kutatási anyagban szerepelnek.
A 26 pontos korrupcióellenes kormányhatározat-tervezet egyebek között előírná: akár a hatályos jogszabályi keretek között, akár egy önálló lobbitörvény megalkotásával láthatóvá kell tenni azokat a társadalmi, gazdasági és más érdekeket, melyek a jogszabályok megalkotása során érvényesülnek.
A tervezet a tárcaközi körözést követően néhány héten belül a kormány elé kerülhet. A javaslatok között szerepel: meg kell vizsgálni a gazdálkodószervezetekkel szembeni visszatartó erejű szankció alkalmazásának lehetőségét. Ez egybevág az IM részéről korábban megfogalmazott azon javaslattal, mely szerint meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ha egy bűncselekmény elkövetésében egy társaság valamilyen módon közreműködött vagy ahhoz eszközül használták, a büntetőügyben eljáró bíróság pénzbírságot szabhasson ki rá, eltilthassa egyes tevékenységektől, kezdeményezhesse felszámolását vagy akár cégjegyzékből való törlését is (VG, 2000. március 2., 1. oldal).
A javaslatok között szerepel az aktív vesztegetőnek biztosított büntetlenség arra az esetre, ha felfedi cselekményét és azonosítja a megvesztegetett személyt. A szervezet bűnözéssel összefüggő bűncselekmények elítéltjei esetében mindazon vagyon elkobzását lehetővé tennék, amelyet az elkövető a szervezett bűnözéssel való kapcsolattartása alatt szerzett. A tervezet kezdeményezi a közbeszerzési és a jövedéki törvény felülvizsgálatát, a vagyonátvilágításban érintettek körének kiszélesítését és a mentelmi jog egyfajta korlátozását is. Ez utóbbi azt jelentené, hogy a büntethetőség elévülési idejébe nem számítanák bele azt az időszakot, amíg az eljárás megindítására a mentelmi jog miatt nem volt lehetőség.
A kormányhatározat-tervezet alapjául az ENSZ és az IM között létrejött együttműködési megállapodás keretében az ENSZ megbízásából a Magyar Gallup Intézet által végzett kutatás szolgált. Az anyag olvasható a www.gallup.hu weboldalon. A több részből álló felmérés korábban elkészült (VG, 2000. május 24., 1. oldal) megállapításai között szerepelt: a fővárosi kis- és középvállalkozások 32 százaléka saját bevallása szerint is került már valamilyen formában korrupciós helyzetbe, vagy a cég ajánlotta fel, vagy egyenesen kérték a csúszópénzt. A vállalatok 14 százaléka vámhivatalnokoknak, 12 százaláka rendőrtiszteknek, 11 százaláka önkormányzati tisztviselőknek, 4 százaléka pedig parlamenti képviselőknek is fizetett vagy fizethetett volna már.
Az IM-ben a kormányhatározatban javasolt büntetőjogi módosítások jelentős része már lényegében készen van -- mondta el érdeklődésünkre Márki Zoltán, az IM főcsoportfőnöke, azokon már hosszabb ideje dolgoznak. Így a kormányhatározatban foglaltak megvalósítása ezeken a területeken -- azok elfogadása esetén -- a szokásosnál lényegesen rövidebb időt vehet igénybe.