A többség itt marad

A diákok országuk regionális ösztöndíjtanácsánál jelentkezhetnek az OM által kiírt, államilag finanszírozott, országonként, illetve régiónként 20-50 főnyi helyre. Így évente 250-300 határon túli magyar kezdheti meg tanulmányait a tárca támogatásával, vagyis hozzávetőleg 1400 főre tehető azoknak a száma, akik OM-ösztöndíjasként teljes képzésben vesznek részt az ország felsőoktatási intézményeiben.
A szomszédos államokban élő magyarokról készülő törvény esetükben is kodifikálná, hogy minden állami ösztöndíjas hallgató jogosult az egészségbiztosítási járulékra, kollégiumi, lakhatási, jegyzet-, sport- és kulturális támogatásra, diákigazolványra. A hallgatók most is úgynevezett állami kiegészítő ösztöndíjat kapnak stúdiumuk idejére, tanulmányi átlagtól függően 13--20 ezer forint között. A hallgatók ugyanakkor nem élhetnek a diákhitel lehetőségével, mivel azt a törvény a magyar állampolgársághoz köti.
Magyarországon ugyanakkor az OM-ösztöndíjasoknál jóval több határon túli diák tanul, miután közel hatezren veszik igénybe a költségtérítéses képzés lehetőségét. A becslések szerint a hallgatók több mint fele nem tér vissza országába, diplomáját Magyarországon hasznosítja. Ríz Ádám, az OM Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője lapunknak azt mondta: a folyamat lassítására, visszafordítására a tárca, illetve háttérintézménye, a Márton Áron Szakkollégium tesz erőfeszítéseket; ösztöndíjszerződést köt a hallgatókkal, igyekszik támogatni őket az anyaországgal való állandó kapcsolattartásban, állásajánlatokat gyűjt, nyári szakmai gyakorlatokat szervez számukra szülőföldjükön, hogy ezzel is elősegítse, fenntartsa hazatérésük esélyét.