A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája a magánfőiskolák közé tartozik. A kormány 1033/1992. határozata az intézményt besorolta az úgynevezett nem állami, de államilag elismert főiskolák közé. A képzés módszerének gerincét a teammunka és a tréningek alkotják. Problémát jelent az MÜTF működésében, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) ragaszkodik azokhoz a -- 90-as években készített, de a korábbi gyakorlatot rögzítő -- képesítési módszerekhez, amelyek fölött már rég túlhaladt az idő. Az állam ugyanakkor előírja a felvételi rendszer szigorítását, megköveteli az állami intézményeknél bevetté vált felvételi feltételek alkalmazását -- nyilatkozta Kandikó József. A főigazgató hangsúlyozta: az iskola versenyképességét a gazdasági felsőoktatási intézmények között az biztosítja, hogy az oktatás sokkal gyakorlatiasabb az MÜTF-en, mint más felsőfokú intézményben. A diákok számára nagy előny, hogy a négy év folyamán sok vállalati feladat megoldásán dolgozhatnak céges keretek között. Ez az együttműködés neves társaságokkal való szoros kapcsolattartást feltételez. A képzés szempontjából nem jelent hátrányt, hogy a főiskola Tatabányán van, hiszen kihelyezett tagozata 1995-től a fővárosban is működik. Abban, hogy Tatabánya az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa, az intézménynek is szerepe van -- hangsúlyozta a főigazgató. Arra vonatkozólag, hogy jelenleg az MÜTF a többi gazdasági felsőfokú intézmény sorában milyen helyet foglal el, nincs friss felmérés, de az Ezredforduló Alapítvány által -- 19 szempontból -- végzett 1997-es felmérés szerint a gazdasági felsőoktatási intézmények erősorrendjében az MÜTF az első helyet foglalta el.
A hallgatók tanulmányaik elvégzése után közgazdász kereskedelmi vagy gazdálkodási szakon szerezhetnek államilag elismert oklevelet. Az MÜTF egyedüliként a nem állami főiskolák közül Európai Tanulmányi Központként is működik, amihez az Európai Bizottság PHARE-támogatását kapja: 1998 és 2002 között ez az összeg mintegy 25 ezer euró volt.
Az MÜTF-en 1992-ben 84 fővel kezdődött az oktatás, 2000-ben pedig már több mint 2300 hallgató iratkozott be. 2001-ig összesen 600-an szereztek diplomát, az idén pedig várhatóan újabb 300 hallgató veheti kezébe oklevelét. Az iskolának jelenleg ötven főállású oktatója van, akik közül nyolc rendelkezik tudományos fokozattal. Az oktatás költségtérítéses: azoknak is fizetni kell, akiknek egyébként az állam finanszírozza tanulmányait: ők 2001-ben 110 ezer forintot fizetnek félévente, amíg a költségtérítéses képzésben részt vevők legkevesebb 150 ezerért tanulhatnak egy szemesztert.
A Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a képzés kezdete óta az iskola több mint 500 millió forintot fordított az intézmény infrastrukturális fejlesztésére, amihez az államtól anyagi támogatást nem kaptak -- mondta lapunknak Szilfai Istvánné gazdasági igazgató. Az MÜTF Tatabányán jelenleg két oktatási épületet tart fenn. Kihelyezett, 870 fős budapesti tagozata mellett határon túli képzési központjai is vannak. Először 1998-ban Székelyudvarhelyen, egy évvel később pedig a csallóközi Dunaszerdahelyen alakítottak társintézményt. A gazdasági igazgató a határon túli képzés finanszírozásával kapcsolatban lapunknak azt nyilatkozta: a főiskola több mint 2 millió forintot költött az épületek technikai felszereléseinek bővítésére. Magát az épületeket nem bérlik, azok a helyi önkormányzatok tulajdonában vannak. A határon túli intézmények megalapításának az volt célja, hogy a kelet-európai térségben -- elsősorban a szomszédos országok magyarlakta területein -- magyar nyelven folyó modern üzleti, kereskedelmi főiskolai képzést hozzunk létre -- mondta Turán Csilla, a főiskola pr-menedzsere.