Másképp egyenlő egyházak

Törvény az egyházak társadalmi szerepéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek vonatkozásában eltérően is rendelkezhet -- tartalmazza a vallásszabadságról szóló jogszabály módosítását célzó, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) előkészítésében a kormány által a parlamentnek benyújtott javaslat. Az eddigi, "az egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik" alapelvet kiegészítő új passzus Kiss Gábor szocialista képviselő szerint a költségvetési vitában elfogadott fideszes javaslathoz hasonló különbségtételre ad lehetőséget az elvben egyenlő egyházak között. Emlékeztetett: a parlament által decemberben elfogadott korrekció alapján csak meghatározott feltételeket teljesítő egyházak számára biztosítanák, hogy a számukra juttatott közcélú adomány után adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolást állítsanak ki. A módosítás miatt egyébiránt több kisegyház és az MSZP is fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.
Schanda Balázs, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője szerint ugyanakkor a tervezett kiegészítés pusztán a pillanatnyi, több alkotmánybírósági határozattal is megerősített állapotot erősítené meg, amely szerint az egyházak között társadalmi szerepük szerint különbség tehető. A számviteli törvény példának okáért más előírásokat tartalmaz a gazdasági tevékenységet folytató, illetve nem folytató egyházakra.
Az MSZP és a kormány javaslata egyezik abban, hogy az egyházak nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos teljes ügyintézést kizárólagos hatáskörrel a Fővárosi Bírósághoz helyeznék; összhang van a tekintetben is, hogy a bejegyzési kérelemhez csatolni kellene az egyház legfőbb tanainak összefoglalóját.
A kormányjavaslat ugyanakkor kísérletet tesz a vallás fogalmának általános, a bejegyzési eljárás során figyelembe veendő meghatározására, s rögzítené, hogy mely tevékenységi körök nem tekinthetők vallási tevékenységnek (ilyen lenne többek között az elsődlegesen pszichikai vagy parapszichikai, gyógyító, a nevelési, a kultúraközvetítő tevékenység is). Az NKÖM-ben készült javaslat lehetőséget biztosítana az ügyészségnek arra, hogy amennyiben keresetet indítanak valamely egyház ellen -- erre törvénytelen működés esetén van lehetőség --, annak vezetésétől a ténykedésével kapcsolatos iratokat és adatokat kérhessen.
Az elmúlt tíz évben két egyház ellen indult kereset a törvényes működés helyreállítása érdekében, évente tíz alatti számú panasz érkezik egyházak ténykedésével kapcsolatosan az ügyészségre -- mondta el lapunknak Sallós István, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője. Mint mondta, tény, hogy egyes esetekben a panaszokat azért sem sikerült érdemben vizsgálniuk, mert az egyházaktól nem kapták meg az ehhez szükséges adatokat.