A számlálóbiztos nem csak kétszer csenget

Különösen az idősebb emberek bizalmatlanabbak sokkal, mint voltak a tíz évvel ezelőtti népszámlálás alkalmával -- mondta lapunknak Szabó Erika, a szombathelyi népszámlálást végző okmányiroda vezetője. Korábban nem fordult elő, hogy a számlálóbiztosokat ne engedték volna be a lakásokba. Ez a jelenség viszont most tömegessé vált. Szabó Erika hangsúlyozta azt is: egyre többen jelentkeznek az önkormányzatnál, hogy ott töltsék ki a kérdőíveket, a hivataloknak azonban ez csak abban az esetben kötelessége, ha valaki hosszabb időre elutazik, és ezt igazolni is tudja.
A kérdezőbiztosok, amennyiben első nekifutásuk sikertelen, továbbra is kötelesek kezdeményezni. Ha kopogtatásuk többszöri kísérletezés alkalmával is eredménytelenül végződik, jelentik azt az adott település népszámlálási biztosának, aki beidézi és adatszolgáltatásra szólítja fel a renitens egyéneket. Az 1999. évi CVIII. tv. értelmében az adatszolgáltatás kötelező. Ha valaki ezt megtagadja vagy szándékosan és nyilvánvalóan hamis adatokat szolgáltat, akkor ellene az adott település önkormányzata akár 50 ezer forint pénzbüntetéssel járó szabálysértési eljárást is indíthat.
Kérdezőbiztosokkal szembeni atrocitásról egyelőre nem tudni. Igaz, egy esetben az éppen feladatát végző számlálót a család kutyája támadta meg -- mondta lapunknak Czibulka Zoltán. Budapesten a számlálók 4-6 százaléka adta vissza a megbízást, vidéken pedig ennél is kisebb számban dobták be a törülközőt a kezdeti kísérleteket követően.
A kérdezőbiztosoknak jelentős, Debrecenben mintegy 20, Budapesten 25 százaléka még az oktatásuk során állt el a feladattól. Legtöbben azzal magyarázták döntésüket: a kérdőíveket túl bonyolultnak, a feladat elvégzéséhez szükséges időt túl hosszúnak találták. A körzetükben 80-100 lakást, illetve 250-300 személyt összeíró biztosok háztartásonként 80, személyenként 160 forintot, legkevesebb bruttó 60 ezer forintot kereshetnek. A népszámlálást mintegy 45 ezer kérdezőbiztos végzi.