BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gátat emelnének a pereskedők ellen

A jelentős formakényszer, a szabályrendszer kogens jellege miatt a közbeszerzési törvény számos rugalmatlan jogintézményt, megoldást tartalmaz -- derül ki a Magyar Posta Rt.-nek a parlament közbeszerzéseket vizsgáló bizottsága számára készített beszámolójából. E szerint ezek miatt gyakorta nem érvényesíthetők a gazdasági, gazdaságossági megfontolások. A társaság több módosítást is javasol.

A Magyar Posta a közbeszerzési törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatai alapján tette meg módosító javaslatait. Egyebek között úgy vélik, hogy a törvénynek tételes felsorolást kell adnia arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzés szempontjából mely tevékenységek minősülnek közszolgáltató tevékenységnek.
Olyan preferenciaszabályok bevezetését is javasolják, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyes, meghatározott tevékenység ellátására alapított leányvállalatok (az EU-ban úgynevezett "kapcsolt vállalat") közbeszerzési eljárás nélkül juthassanak megrendeléshez az irányító vállalkozástól. Az országos hálózatú, több telephelyű nagyvállalatok ebből adódó beszerzési specialitásai -- olvasható a módosítási javaslataik között -- érvényesíthetők legyenek közbeszerzési eljárásokban. Ennek egyik módja a közbeszerzési értékhatárok megemelése, másik módja azok differenciált rendszerének bevezetése lehet.
A postatársaság szerint tegye lehetővé a törvény a közbeszerzési szerződések meghosszabbítását abban az esetben, ha a korábban közbeszerzési eljárásokban kiválasztott szállító szerződésszerűen teljesített, illetve teljesítésével kapcsolatban semmilyen megrendelői kifogás nem merült fel.
Tegye lehetővé a törvény azt is -- javasolják --, hogy a Közbeszerzések Tanácsa által kibocsátott minősített ajánlattevők jegyzékén szereplők pénzügyi-gazdasági és műszaki alkalmassági vizsgálata mellőzhető legyen konkrét közbeszerzési eljárásban az adott költségvetési évben.
A meghívásos eljárás kétfordulós jellege helyett javasolják annak a lehetőségnek a törvénybe iktatását, hogy a meghívásos eljárás egy-, illetve kétfordulós jellegéről az ajánlatkérő dönthessen. Úgy vélik, hogy tegye lehetővé a törvény az ajánlattételi határidő differenciált és ebből adódóan rugalmas megállapíthatóságát az ajánlatkérő számára egy tól--ig határ meghatározásával. Egyszerű beszerzés esetén ugyanis elegendő 20 napot biztosítani az ajánlattételre a jelenlegi 40 helyett.
A posta szerint legyen lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő és a pályázók konzultáción tisztázhassák az ajánlatkérési dokumentációval kapcsolatos kérdéseket összetett, illetve bonyolult beszerzések esetén. A hitelességet a feltett kérdések és az azokra adott válaszok jegyzőkönyvi rögzítésével biztosítani lehet.
A hazai ipar, termék védelme érdekében beiktatott kötelező előnyben részesítési szabályok (59. paragrafus) alkalmazásával kiválasztott ajánlat esetén az ajánlatkérő részesülhessen állami kompenzációban. Ennek hiányában ugyanis nem fűződik gazdasági érdeke a törvényi rendelkezés alkalmazásához.
A törvény hiánypótlással kapcsolatos rendelkezéseit -- 43. paragrafus (4) bekezdés -- olyan módon javasolják átalakítani, hogy az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására szélesebb körben kerülhessen sor. Nincs ugyanis racionális érv amellett, hogy a jelenlegi szisztéma egyes formai hiányosságok kiküszöbölését miért engedi meg, másokét viszont miért nem.
A tárgyalásos közbeszerzési formát szélesebb esetkörben kellene engedélyezni -- véli a posta. Olyan garanciális intézményrendszert javasolnak az eljárási szabályok közé beiktatni, amellyel az ajánlatkérő a pályázók számát nem tudja korlátozni, de a közvetlen tárgyalásokra -- megfelelő indokok esetén -- lehetősége van.
Tegye lehetővé a törvény -- olvasható a módosítások között --, hogy az ajánlatkérő a jogszabályban rögzítetteken túlmenően további kizáró okokat szerepeltessen az ajánlati felhívásában. További kizáró okként javasoljuk például annak szerepeltetését, ha az ajánlattevő a közbeszerzési szerződését nem szerződésszerűen teljesítette, azaz az ajánlatkérővel szemben szerződésszegő magatartást követett el. A pályázó ugyanis eldöntheti, hogy korábbi ajánlatkérői szerződésszegés esetén tesz-e ajánlatot, a kiíró viszont emiatt nem utasíthatja vissza az ajánlattevőt, illetve csak akkor, ha a szerződésszegést jogerős államigazgatási vagy bírósági határozat megállapította.
A postatársaság gátat emelne a "rosszhiszemű" pereskedők ellen. Annak ugyanis, hogy valamely ajánlattevő minden általa meg nem nyert közbeszerzési eljárást alaptalanul megtámadjon, jelenleg az igazgatási díj "elvesztésén" kívül semmilyen törvényi szankciója nincs.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.