Magyar álom az olimpiáról

Labdarúgó-világbajnokságra hazánk egyelőre nem pályázik, viszont a kormány és a MOB "távolról" megcélozta a nyári ötkarikás játékok rendezési jogának elnyerését. Aján Tamás MOB-főtitkár lapunknak elmondta: legkorábban 2016-ra pályázhat eséllyel Magyarország. A 2012-es olimpiára 2003-ig kell beadni a jelentkezési lapot, és ez az elképzelések szerint meg is történik majd. Aján Tamás azonban hangsúlyozta: először kandidáló országnak kevés az esélye arra, hogy elnyerje a rendezés jogát.
Lapunk információi szerint az olimpiarendezés feltételeinek megteremtéséhez lagalább hárommilliárd amerikai dollár kell. Ennek az összegnek a felét tudják a szervezők behozni a tévéközvetítési díjakból és a marketingből. A másik részt a rendező országnak kell finanszíroznia. Pusztán a pályázat benyújtása egymillió dollárba kerül -- tudtuk meg Török Ottótól, a MOB leköszönő gazdasági igazgatójától.
Azok után, hogy Magyarország 1999 októberében jelentkezett -- mint később kiderült, eredménytelenül -- a 2004-es labdarúgó Eb megrendezésére, 2003 őszén -- társrendezőkkel vagy nélkülük -- újból megméreti magát. Deutsch Tamás, az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) első embere ugyanis a kormány támogatásáról biztosította az MLSZ-t, s kéri a szövetséget, nyújtsa be pályázatát a 2008-as Eb tárgyában is. A miniszter reálisnak tartja, hogy Magyarország akár egyedül legyen a rendezvény házigazdája. Az osztrák, a magyar és a horvát labdarúgó-szövetség képviselői mindenesetre jövő héten találkoznak, hogy megvitassák a 2008-as pályázat közös lehetőségeit -- tudtuk meg Berzi Sándor MLSZ-főtitkártól.
Két évvel ezelőtt Ausztriával közösen pályázott Magyarország, ám az UEFA választása akkor Portugáliára esett. Misura Gábor, az Eb költségvetését készítő Unió Labdarúgó Eb Közalapítvány projektigazgatója lapunknak elmondta: az állam a pályázatban feltüntetett öt stadion felépítésére-felújítására -- amelyből az UEFA végül négyet jelölt volna ki a 2004-es mérkőzések helyszínéül -- összesen mintegy 35 milliárd forintot irányzott elő. Az ISM és a Hivatásos Labdarúgó-alszövetség közös stadionrekonstrukciós tervében ugyanezeket a pályákat tünteti fel mint UEFA A kategóriás létesítményeket, de a tervek szerint -- a Népstadiont nem számítva -- egyenként "csak" 1,5-2 milliárd forintot költenek rendbe hozásukra.
A közalapítvány 1998--1999-ben nullszaldósra tervezte az Eb-rendezés költségét. A kormány tizenötmilliárd forintos veszteséggel számolt, amibe nem kalkulálták be a szurkolók szállásdíja, étkeztetése, szórakozása utáni adóbevételeket. A közalapítvány számításai szerint legkevesebb 100 ezer drukker érkezett volna Magyarországra, akik hozzávetőleg egymillió vendégéjszakát töltöttek volna hazánkban. Misura Gábor elmondta azt is: az alapítvány másfél éves projektjének elkészítéséhez az állam 80 millió forinttal járult hozzá. A 150 oldalas pályázati anyag egyébként a Budapest Sportcsarnok 1999. decemberi leégésével hamuvá vált.