Amire nincs szó, azt körülírnák

A világon mintegy 15-20 országban létezik önálló általános nyelvtörvény. Az ottani szabályozások legfőbb célja, hogy megvédjék az anyanyelvet az idegen (általában az angol nyelvterületről származó) szavak begyűrűzésétől. A nyelvtörvény kifejezésnek negatív kicsengése is van, mert van, ahol a többségi nyelv védelmében hozták létre a nemzetiségi nyelvvel szemben, mint például Szlovákiában 1996-ban.
Magyarországon már több évtizede tervezik, hogy a magyar nyelv védelmére általános törvény szülessen, amire az utóbbi években is több próbálkozás történt. A kormányzat legutóbbi tervezeténél is kikérte a nyelvészszakma véleményét. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Nyelvi Bizottsága által elfogadott többségi vélemény szerint nincs szükség általános nyelvtörvényre, ám minden, a magyar nyelv ügyével kapcsolatos kezdeményezést örömmel fogadnak.
Az igazságügyi tárca ezért leszűkítette, és új címet adott a kormány elé beterjesztett törvényjavaslatnak. A tervezet -- amely a magyar nyelvhasználatról szól a gazdasági és kereskedelmi életben, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során -- az idegen nyelvet nem beszélő magyar állampolgárok információs jogát akarja biztosítani -- mondta Hende Csaba politikai államtitkár.
A javaslat szerint a magyar nyelven kiadott sajtótermékekben, magyarországi műsorszolgáltatásokban közzétett reklámok szövegét, valamint a közterületeken, üzleteken elhelyezett feliratokat magyar nyelven kell megjeleníteni. Ennek úgy is eleget lehet tenni, hogy ugyanazon a helyen legalább akkora méretben közlik a magyar nyelvű megfelelőjét. A meghonosodott idegen eredetű kifejezések nem számítanának idegen nyelvű szövegnek. Ennek elbírálásában az MTA Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő osztályának állásfoglalása az irányadó. A törvényjavaslatban foglalt követelmények érvényesülését a fogyasztóvédelmi hatóság, valamint az illetékes jegyző ellenőrizné a tervezet szerint.
Szükség van a jelenlegi tervezet által leírtakra, melyek a kereskedelmi és a gazdasági területen túlburjánzott idegenszó-használatot próbálják ellensúlyozni -- mondta lapunknak az MTA Magyar Nyelvi Bizottság társelnöke, Grétsy László. Ha egy idegen, még nem ismert kifejezésre még nincs magyar megfelelő szó, akkor körül kell írni. Grétsy László szerint ilyenkor új magyar kifejezések is születhetnek.
Az igazságügyi tárca március végén, a magyar nyelv hetében kívánja a kormány elé terjeszteni törvényjavaslatát.