Büntet a befejezetlen gátrekonstrukció

Rendkívüli állapotot rendelt el a kormány a Tiszán, a Túron és a Szamoson levonuló, pusztító erejű árvíz miatt. Ennek értelmében a közlekedési és vízügyi tárca 800 millió forintos tartalékát a védekezésben részt vevők belátásuk szerint használhatják. Ha a keret kicsinek bizonyul, úgy a költségvetési tartalékból szabadítanak fel forrásokat.
A védekezés napi költségeiről eltérő adatok láttak napvilágot: Fónagy János vízügyi miniszter szerint 20-30 millióra, az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint azonban 80 millió forintra tehető az elhárítás napi költsége. Váradi József, a műszaki törzs vezetője emellett háromhetes védekezési időt prognosztizál.
A Tisza menti 2800 kilométernyi gátrendszerből 1300 kilométernyit kellene megerősíteni -- nyilatkozta lapunknak korábban Ambrus Zoltán, a Kövim illetékese (VG, 2001. február 13.). Mint arról annak idején hírt adtunk, 64 kilométer hosszan sürgős, rövid távú fejlesztés lenne indokolt a Felső-Tisza-vidéki védvonalakon.
Ugyanakkor nem sikerült befejezni a tavaly elkezdett gátrekonstrukciós munkálatokat egyebek közt a bodrogközi szakaszon. Tarpa és Tivadar között -- ahol 50 méteres szakaszon nyílt meg a gát tegnap -- szintén nem tudták befejezni a kormányprogram szerinti töltéserősítési munkálatokat. Ezen a szakaszon még nyolc ilyen jellegű töltéssüllyedést, azaz suvadást észleltek. Ezek helyreállítása köti le legnagyobb mértékben a közel 14 ezer főt számláló védelem erejét. Tegnap 9 települést kellett elhagyniuk a helyieknek, további 19-et fenyegetett az ár. A Túron is rendkívüli a helyzet, itt 12 kilométeres szelvényt terhel suvadás, itt is fenyeget az átszakadás veszélye.
Záhonynál várhatóan ma tetőzik a folyó, Tokajt pedig a hét végére érheti el az árhullám. A Felső-Tisza vidékén hétfőn 20 kilométernyi, kedden viszont már 60 kilométernyi szakaszon kellett nyúlgátat építeni.
Mintegy hatvan, köztük több magyarlakta települést öntött el az árvíz Kárpátalján -- mondta lapunknak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós, aki hozzátette, hogy az ukrán kormány az elmúlt években nem végzett semmiféle gátmegerősítő munkálatokat, dacára az utóbbi idők árvizeinek és gátszakadásainak. A védekezés sikere a helyi erőkön múlik, mivel az állami szervek segítsége elenyésző -- fogalmazott Kovács Miklós. A gátszakadások során több négyzetkilométernyi területet öntött el a víz Ukrajna területén.
A hazai árvízvédelem mellett Magyarország -- államközi viszontegyezmény keretében -- segítséget nyújt a katasztrófa sújtotta Ukrajnának is. Ha nem lenne ilyen egyezmény -- mint ahogy a szomszédos országok közül Jugoszlávia és Románia esetében egyelőre nincs --, akkor vagy az ENSZ-en, vagy a NATO békepartnerségi programján keresztül nyílna lehetőség a segítségnyújtásra -- mondta Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. A viszontegyezmény keretében működik a tavaly átadott, a magyar fél által 100 millió forintért kiépített kárpátaljai árvízi URH adatátviteli hálózat, amely 11 határon túli megfigyelési pontot köt össze Nyíregyházával. A hálózat előrejelzése segítségével 8-10 órával is meg lehet növelni a felkészülés idejét -- tette hozzá Szentes György.
Szakemberek szerint a többnapos esőzés mellett az enyhe idő is hozzájárult a legújabb rekordárvízhez. A Kárpátokban bekövetkezett gyors hóolvadás pillanatok alatt árhullám formájában jelent meg a Tiszán és mellékfolyóin. Ezen a télen szerencsére nagyon kevés hó halmozódott fel, ennek köszönhetően egy még nagyobb, még drámaibb árvizet "úsztunk meg".
Az utóbbi négy évben minden tavasszal hatalmas árhullám vonult végig a Tisza vízgyűjtő területén. A pusztító árvizek keletkezésében -- a csapadék szélsőséges időbeli eloszlása mellett -- nem elhanyagolhatóak az emberi beavatkozások, mint például az erdőirtások vagy az, hogy a folyókat a hegyvidéki területeken gátak közé szorítják -- mondta lapunknak a Szegedi Tudományegyetem docense, Rakonczai János hidrogeográfus. A Kárpátokat borító erdőségek korábban fel tudták fogni a csapadék egy részét, az utóbbi évtizedekben azonban -- leginkább a rendszerváltást követő rablógazdálkodás során -- a fák jó részét kiirtották. A letarolt részeken a talaj eróziós hatásra lepusztult, és a felbukkanó nyílt kőzetfelszínbe nem tud beszivárogni a csapadék. A számítások alapján akár 10-20 százalékkal több csapadékvíz kerülhet a letarolt területekről a folyóba, ráadásul a növényzet késleltető hatásának hiányában kétszer gyorsabb lesz az árhullám. Mindezeket a hatásokat felerősíti a hegyvidékeken a folyók töltések közé szorítása, ami elsősorban Romániában jellemző -- mondta Rakonczai János. A folyószabályozás során több mint tízezer négyzetkilométernyi területen szüntették meg az évente ismétlődő tartós vízelborítást, ezzel a Tiszát és mellékágait gátak közé, lényegesen szűkebb területre szorították vissza. Az "elnyert" területeket gazdaságilag hasznosították, de nem szabad csodálkozni azon, hogy a folyó időnként megpróbálja azokat birtokba venni -- mondta Rakonczai János, aki hozzáfűzte, hogy a szélsőséges csapadékhelyzet és a rekordárvizek lehetnek a globális klímaváltozás részei, de ezekre nincsen semmilyen bizonyíték.
A tavalyi árvíz után a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium árvizek elleni átfogó stratégiát dolgozott ki, amelyben a gátrekonstrukció mellett "alternatív" megoldásokat is javasoltak. Ebben a szükségtározók kialakítását (elsősorban a kisebb mellékfolyóknál), "zöld folyosók" létrehozását és néhány helyen a folyók ártereinek szélesítését kezdeményezik. A zöld folyosó a folyó életterének megnövelését jelenti, a kevésbé értékes mezőgazdasági területek rovására. Ezenkívül szorgalmazzák az erdősítést a környező országok hegyvidéki tájain.