Hazai droghelyzet: balkáni kór

A délszláv háborúnak meghatározó szerepe volt abban, hogy Európa legtöbb államához hasonlóan Magyarországon is megjelentek, és a kábítószer-kereskedelem irányítóivá váltak az albán szervezett bűnözői csoportok -- mondta Oláh Miklós, a BRFK kábítószer-ellenes alosztályvezetője. A délszláv térség etnikai összetűzései következtében az elmúlt évtizedben egész Európába jelentős számú albán vándorolt ki, s ez ma szerteágazó és megbízható kapcsolatrendszert jelent az albán szervezett bűnözői csoportok számára. Ezek mára -- a kábítószer-kereskedelem mellett -- a fegyver- és emberkereskedelemben, a prostitúcióban, valamint a színesfém-kereskedelemben is meghatározó pozícióba kerültek Európa legtöbb államában.
A Balkánról kiinduló nő- és kábítószer-kereskedelem, továbbá minden elképzelhető fajtájú csempésztevékenység azt követően lendült fel igazán, hogy a NATO 1999-ben kiűzte Koszovóból a jugoszláv hadsereget -- írja a Newsweek legutóbbi száma. A cikk írója szerint a maffiafőnökök többsége korábban az UCK szabdságharcosai közé tartozott, akik kezdetben a szerbek elleni harchoz szükséges fegyvereket és a konfliktus elől menekülőket csempészték át a határon. A különböző albán fegyveres szervezetek és a nemzetközi bűnözői csoportok között most is szoros kapcsolat van, mert az albánok csak a szervezett bűnözésből származó jövedelemből tudják fegyveres harcukat finanszírozni.
A délszláv helyzet változásai a magyarországi kábítószer-kereskedelemben is közvetlenül tükröződnek -- mondta Hollósi György, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának osztályvezető-helyettese. A fegyveres összecsapások kiújulása az elmúlt évtizedben minden esetben a Magyarországon keresztül szállított kábítószer mennyiségének megtöbbszöröződésével járt együtt. Az utolsó viszonylag békés esztendőben: 1997-ben kevesebb mint 200 kilogramm, míg tavaly 747 kiló heroin akadt fenn a magyar vámügyi szervek ellenőrzései hálóján.
Az albán nemzetiségű bűnszervezetek a 90-es évek elejétől vannak jelen Budapesten, amikor kiépítették a hazai kábítószer-, elsősorban herointerjesztő hálózatukat. A legjelentősebb tranzitállomások és elosztóhelyek ismertek, s a rendőrség gyakran azzal is tisztában van, hogy személy szerint ki mivel foglalkozik, mert Magyarországon mindössze 800-1000 albán él, akiknek többsége valószínűsíthetően a drogkereskedelemből él. Ennek ellenére a rendőrség nem képes átfogóan visszaszorítani a hazai drogterjesztést, mert nincs rá kapacitása, hogy minden helyet megfigyeljen, s csak akkor kezdődhetnek felderítések, ha konkrét információkat sikerül szerezni egy-egy ügyletről.
A rendőrségi fellépést az is megnehezíti, hogy a legfelső körben lévő bűnözők csak a szervezésben vesznek részt -- mondta a BRFK alezredese. Az ő kezükhöz közvetlenül nem kötődik kábítószer, mert a terjesztést az alattuk elhelyezkedő magyar csoportok végzik.