Kétséges a "legkedvezőbb elbánás"

A kormány homlokegyenest ellenkező álláspontja tetten érhető, ha összehasonlítjuk a státustörvény-tervezetet, illetve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslatot -- hívta fel a figyelmet a szocialista Tabajdi Csaba és a szabad demokrata Szent-Iványi István. Utóbbi tervezet ugyanis a schengeni előírásoknak megfelelően azt szögezi le, hogy a külföldiek beutazása -- ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik -- engedélyhez, vízumhoz kötött. Aki valamely jogszabály alapján mégis vízum nélkül utazhat be, az hathavonta kilencven napot tartózkodhat Magyarországon. A határon túli magyarok így (munkavállalástól függetlenül) félévenként csak három hónapot tölthetnének itt. Jóllehet a státustörvény-tervezet úgy fogalmaz: a "határon túli magyarok a lehető legkedvezőbb elbánásban részesülnének", ez az elv az uniós normáknak egyébként megfelelő, s a külföldiek beutazásáról szóló javaslat alapján azért nem juthat érvényre, mert megkülönböztetést nem lehet alkalmazni -- vélekedik Tabajdi Csaba.
A kormány álláspontja szerint a határon túli magyarokat a vízumkérelmezés fázisában illethetné meg a kedvező elbírálás. Szent-Iványi István azonban vitatja, hogy az uniós normákkal ez a gyakorlat összhangban állna.
A kormány a határainkon túli magyarokat megillető kedvezményekről szóló törvénnyel kapcsolatban még nem alakította ki álláspontját, így annak egyetlen pontja sem tekinthető véglegesnek -- mondta Borókai Gábor. A kormányszóvivő a pénteki kormányülést követő tájékoztatón hangsúlyozta: az uniós törekvések szellemében fogalmazódik meg a tervezet. Egy tanulmányt idézve kifejtette, hogy a határon túli magyarok 25 százaléka fontolgatja az áttelepülést, de a kedvezmények életbelépésével több mint felük a szülőföldjén maradna.
A státustörvény nyújtotta kedvezmények előzetes számítások alapján 2002-ben 6-6,5 milliárd forintba kerülnek, de három hónapos munkavállalási lehetőséggel és 50-60 ezer határon túli magyar munkavállalóval számolva a társadalombiztosítással és egyéb bevételekkel a költségvetés 4,5-5 milliárd forint bevételhez jutna -- fejtette ki Borókai Gábor. Mindent összevetve 1-1,5 milliárd forintnyi a tényleges költség -- összegezte a szóvivő.
Az unió magyarországi delegációja egyelőre nem tudja kommentálni a státustörvény-tervezetet, mert ez idáig nem jutott hozzá.