Önfinanszírozó egészségügyi ellátás

A vonatkozó kormányhatározat-tervezet szerint a határon túli magyarokat ellátó egészségügyi rendszer működése önfinanszírozó lenne, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, a társadalombiztosítási alapoktól teljesen függetlenül működne, fenntartása nem a magyar költségvetést terhelné.
A koncepció szerint az vehetné Magyarországon igénybe az egészségügyi szolgáltatásoknak egy bizonyos körét, aki itt vállal munkát és speciális egészségügyi biztosítása van. A munkavállaló -- akinek a tb-járuléka egy elkülönített szolidáris alapba folyna -- hozzátartozói, gyerekei, eltartottjai nem vehetnék igénybe a hazai szolgáltatásokat, különben fennáll a veszélye annak, hogy parttalanná válik a szolgáltatást igénybe vevők köre -- magyarázta Kalmár László, a koncepciót másfél év alatt kidolgozó, a határon túli magyarokat pedig 1990 óta ellátó Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány elnöke. Hasonlóképpen nyilatkozott a közelmúltban Mikola István egészségügyi miniszter, aki szerint "el kell kerülni, hogy a segítségnyújtásnak kölcsönös ellehetetlenülés legyen a következménye", amelynek eredményeként 6-7 milliárd forint többletteher hárulna az Egészségügyi Minisztériumra.
Kalmár László szerint egyébként sem lenne szerencsés kivonni a környező országok kompetenciájából a betegeket. Ehelyett a rendszer komplementer jellegű kell legyen, vagyis csak olyan szolgáltatásokat biztosítanának Magyarországon, amelyek a határon túl nem érhetők el. Biztosítanák például egyes daganatos betegségek kezelését, illetve elvégeznének olyan diagnosztikai, kezelési fázisokat, amelyek után a beteg otthon kezeltethetné tovább magát. Ez már most is bevett gyakorlat, és a külföldi kollégákkal, akikkel napi kapcsolatban dolgozunk, jól tudunk együttműködni -- mondta Kalmár László. A biztosítási rendszerhez nem munkavállalók is csatlakozhatnának; a biztosítással nem rendelkezők részére szociális-méltányossági hozzáférési támogatást is szeretnének biztosítani.
A környező országokban mintegy 12 akkreditált centrum létesülne -- Erdélyben öt-hat, Kárpátalján, Szlovákiában, Jugoszláviában kettő-kettő. A magyar szakmai normák szerint működő centrumok elvégeznék a munkavállaláshoz szükséges úgynevezett foglalkoztathatósági egészségügyi vizsgálatot -- amely azt hivatott igazolni, hogy alkalmas-e vagy sem az adott munkákra a jelentkező --, és itt kötné meg a munkavállaló a kiegészítő egészségügyi biztosítást is, amely aztán 30-40 százalékát fedezné a kezelési költségeknek, míg a további 60-70 százalékot a szolidaritási alap biztosítaná. A centrum egyben munkaközvetítőként is működne, így szűkülhet a feketén munkát vállalók köre -- vélekedett az elnök.
A centrumok létrehozására összesen 1 milliárd forintra lenne szükség, a szolidaritási alap egyszeri feltöltésére pedig 2 milliárdra. A rendszer ezután önfinanszírozóvá válhat, egyebek közt úgy is, hogy a nem magyar nemzetiségű -- tehát a román, ukrán, szlovák stb. -- is igénybe vehetné a biztosítási rendszert, illetve a centrumok speciális egészségügyi szolgáltatásait. Több milliárd forintnyi új forrást jelenthet az, ha piacra vinnénk a szabad magyar egészségügyi szolgáltatási kapacitást -- vélik a koncepció kidolgozói, akik szerint 2003-tól teljes szolgáltatási kínálattal üzemelhetnének a centrumok.

Mintegy 3 milliárd forintnyi egyszeri költségvetési támogatásra lenne szükség a határon túli magyarok egészségügyi ellátórendszerének beindításához, amely aztán önfinanszírozóvá válva a költségvetéstől függetlenül működne. Egyebek közt ez áll a státustörvényhez kapcsolódó, az egészségügyre vonatkozó kormányhatározat-tervezetben. Ternyák Edit-->