Átvilágítatlan átvilágítók

Július 1-jén, a köztisztviselői törvény tervezett módosításának életbelépésével egyidejűleg kezdheti meg működését a köztisztviselők vagyoni helyzetét ellenőrző új állami szervezet -- amennyiben a képviselők többsége igent mond a parlament napirendjén lévő javaslatra. A Belügyminisztérium egyik épületében helyet kapó szervezet információink szerint mintegy 120 fővel láthat munkához.
A törvénytervezet eredeti változata alapján a több százezer állampolgár személyes és vagyoni adatait kezelő és ellenőrző hivatal köztisztviselőjének az nevezhető ki, aki megfelel a C típusú ellenőrzés követelményeinek. Egy fideszes kapcsolódó módosító indítvány azonban megszüntetné ezt az előírást. Perlaki Jenő, a Fidesz képviselője ennek kapcsán lapunknak kifejtette: nem lát olyan okot, amely indokolttá tenné, hogy ilyen szigorú feltételeket szabjanak a hivatalban dolgozók számára.
Az MSZP -- részben az adatvédelmi biztos állásfoglalása nyomán -- eleve nem ért egyet a köztisztviselők családtagjaira is kiterjedő vagyonvizsgálatok bevezetésével, s a fideszes módosító indítványban is az adatkezelés biztonságának gyengítését látja. Mindez nem feltétlenül befolyásolja a törvénytervezet sorsát, miután elfogadásához 50 százaléknyi plusz egy szavazat is elegendő. Az Országgyűlésben már befejeződött az általános és a részletes vita, s a képviselők két hét múlva voksolnak a módosító indítványokról.
A jogszabály elfogadása nyomán a kormánytagoknak és az államtitkároknak, illetve a főtisztviselőknek évente, a főosztályvezetőknek, osztályvezetőknek, politikai tanácsadóknak, valamint jegyzőknek kétévente, míg az alacsonyabb beosztású köztisztviselőknek ötévente kell majd vagyoni helyzetükről nyilatkozniuk.
A nyilatkozatokat a munkáltatóknak kell leadniuk, amely köteles lesz azokat összevetni az előző vagyonnyilatkozattal a tekintetben, hogy megfelelnek-e az adatok a valóságnak, s hogy az esetleges vagyongyarapodást fedezheti-e a dolgozó törvényes jövedelme. A nyilatkozat egy példányát minden esetben el kell majd küldeni a KEH-nek, de ha a munkáltató talál törvénytelenségre utaló nyomot -- vagy ha érdemi bejelentés érkezik a tisztviselőről --, akkor is a hivatal feladata lesz az ellenőrzés elvégzése. Az eljárás során a hivatal, a nyilatkozattételre kötelezett tisztviselő és a vele egy háztartásban élők meghallgatása mellett szakértőt rendelhet ki, más szervektől és személyektől adatokat gyűjthet be, s ezek alapján -- törvénysértés gyanúja esetén -- munka- vagy büntetőjogi eljárást indíthat a tisztviselővel szemben.
A szervezetre, valamint működésére és az ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat várhatóan egy kormányrendelet határozza meg, ám a törvénytervezet is rögzíti, hogy az új központi hivatal a belügyminiszter által meghatározott egyéb ellenőrzéseket is végezhet. A szervezet helyettes államtitkári besorolású vezetőjét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki meghatározatlan időre.
A közszférában dolgozók elszámoltatása nem számít kivételesnek -- mondta a Világgazdaságnak Balázs István, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója. A 29 OECD-tagállam közül a választott hivatalnokoknak 21, míg a főtisztviselőknek 19 országban kötelező meghatározott időközönként vagyonnyilatkozatot tenni. Valamennyi közhivatalnoknak csak Ausztráliában, Görögországban, Mexikóban, Lengyel- és Törökországban kötelező rendszeresen bevallást készítenie vagyoni helyzetéről, de bizonyos esetekben -- például ajándékok elfogadásakor -- számos más országban is nyilatkozatot kell készíteni.