Együttműködve tisztítanák a világhálót

Az internetes csalások visszaszorítása és a hatékonyabb nemzetközi együttműködés céljából kedden 13 ország, közöttük Magyarország kötött együttműködési megállapodást. A Washingtonban székelő Federal Trade Commission (FTC) közleménye szerint -- az egyezmény értelmében -- az Egyesült Államok, Ausztrália, Dánia, Dél-Korea, Finnország, Kanada, Mexikó, Nagy-Britannia, Norvégia, Svájc, Svédország, Új-Zéland, valamint Magyarország egy információs rendszert épít ki az internetes csalásokkal kapcsolatos bizalmas adatok cseréje céljából. Ennek megvalósulását követően az érintett országok illetékes szervei -- Magyarországon a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség -- a jelenleginél lényegesen gyorsabban tudnak majd reagálni a határokon átnyúló internetes csalások gyanúja esetén.
A megállapodás értelmében az FTC által már üzemeltetett biztonsági hálózatot bővítik ki úgy, hogy a titokvédelmi kötelezettséget szerződésben vállaló országok valamennyi, internetes csalásokkal kapcsolatos információja elérhető legyen a rendszeren. Az aláírók egy nyilvános oldalt is létrehoznak, amelyen a fogyasztóknak is lehetőségük lesz panaszt tenniük az illetékes szerveknél a világhálós üzleti csalásokról.
Ezzel egy időben a hazai internetes bűnözéssel szembeni fellépés is erősödhet. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta, a rendőrség a múlt héten döntött arról, hogy egy új, önálló egységet hoznak létre a világhálós bűncselekmények felderítésére. Egy néhány fős csoport ugyan már jelenleg is speciális keresőprogramokkal igyekszik kiszűrni az internetes törvénysértéseket, az ezzel foglalkozók azonban nem bűnügyi szakemberek, és nyomozati jogkörük sincs.
A tervek szerint az új egység az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságán jönne létre, s az itt dolgozó, nyomozati jogkörrel felruházott szakemberek országos hatáskörben járhatnának el az internetes bűnügyekben. A létszámról és a technikai feltételekről még folynak az egyeztetések, ugyanakkor -- Garamvölgyi László szerint -- a végső döntés a Belügyminisztériumra vár, mert az új egység létrehozásához szükséges létszámfejlesztésről csak a tárca határozhat.
Bár Magyarországon egyelőre nem aggasztó a helyzet, de az internetes jogsértések terjednek, s a külföldi példák alapján a szervezett bűnözés megjelenésére is fel kell készülni -- fogalmazott az ORFK szóvivője. A rendőrség tavaly mintegy 60-70, jogsértésre utaló esettel találkozott a világhálón, ám a törvénysértő tartalmak jelentős részét külföldön helyezték fel, így a nyomozó hatóság csak 18-20 esetben tudott eljárást indítani. Az internetes jogsértések többsége uszító jellegű felhívás, vagy szexuális, illetve pedofil tartalmú hirdetés volt, de előfordult, hogy valaki lopott mobiltelefonok kikódolását vállalta a világhálón.
Az internetes jogsértések alacsony száma részben arra vezethető vissza, hogy a szolgáltatók többsége folyamatos ellenőrzést végez az illegális tartalmú oldalak kiszűrése érdekében. Általában bejelentés nélkül törlik a törvénysértő oldalakat, s csak súlyosabb esetekben fordulnak a rendőrséghez. Ugyanakkor olyan eset is volt, hogy a szolgáltató jelezte, egy pedofil tartalmú hirdetés jelent meg, de az illetékes nyomozó hatóság azt kérte: egy ideig még hagyják rajta az oldalt a világhálón. Mégpedig a célból, hogy részletes információkat szerezzenek működéséről, valamint felhasználóiról is.