Ellenőrizhetetlen dollármilliók kifehérítése

A pénzmosás büntethetőségét megállapító törvény 1994-es életbelépése óta mintegy 6 ezer bejelentés érkezett a rendőrséghez -- értesült lapunk. A rendőri szervek több száz ügyben végeztek titkos információgyűjtést, ennek ellenére mindössze 9 büntetőeljárás indult pénzmosás bűntettének alapos gyanúja miatt. Barabás A. Tünde, az Országos Kriminológiai Intézet (Okri) illetékese elmondta: 1994 óta egyetlen pénzmosással kapcsolatos ügy került bíróság elé, azonban ebben az ügyben sem született elmarasztaló ítélet. Ugyanakkor a bejelentések alapján más bűncselekmények gyanúja miatt számos esetben sikerült eljárást indítani, míg a felügyeleti szerv több pénzváltó egységet is bezáratott.
Az Okri pénzmosással kapcsolatos tanulmánya szerint a 90-es évek első felével ellentétben Magyarországot ma már nem jellemzik úgy, mint a könnyű és hatékony pénzmosási lehetőségek országa, s a magyarországi hatóságok munkája is megfelelő, ugyanakkor a bűncselekményekből származó, s a legális gazdaságba áramló vagyon nagyságáról tanúskodik a Nemzetbiztonsági Hivatal közelmúltban közzétett becslése. Ebben az intézmény -- meg nem nevezett szakértőkre hivatkozva -- évi 50 millió dollárra becsülte a Magyarországon tisztára mosott pénz értékét.
Az IMF becslése szerint a világon mintegy 590 milliárd--1,5 trillió dollárnyi pénzt moshatnak évente tisztára. Az alsó határérték is nagyjából megegyezik egy Spanyolország méretű gazdaság éves teljesítményével. Az egyszerűsített séma szerint az illegális készpénzprofitot annak tulajdonosa először kisebb összegekre bontva elhelyezi a pénzügyi rendszerben, majd többszöri pénzmozgatással (átutalásokkal, konverziókkal, fiktív szolgáltatások és javak kifizetéseként feltüntetve) próbálja minél messzebbre eljuttatni az eredeti forrásoktól, hogy végül legalizált tőkeként használhassa fel ismét. Az internet újabb nagy lehetőséghez juttatta a bűnözőket, az on-line banking vagy az internetes kaszinók a pénzmosás kedvelt és nehezen nyomon követhető formáivá váltak. A nemzetközi összefogás eredményeként 1989-ben, a G7-ek párizsi csúcstalálkozóját követően létrehozták a Financial Action Task Force-t (FATF), amely a nemzeti kormányoknak negyvenpontos ajánlást dolgozott ki a pénzmosás ellen meghozandó intézkedésekről.
Magyarország ugyan nem tagja a főként a nagyobb pénzügyi központokat tömörítő FATF-nek, ám az Interpol Magyar Nemzeti Irodája évente több száz pénzmosással kapcsolatos üggyel találkozik. A szervezet tájékoztatása szerint az esetek 90 százalékában Magyarország kér információkat a feltételezett elkövetők külföldi ügyleteiről. Ugyanakkor előfordulnak olyan esetek is, hogy a külföldi társszervek kérnek információkat, s a magyar szervek tájékoztatása alapján Svájcban és Szlovéniában is több eljárás indult pénzmosás gyanúja miatt.
A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépésről a FATF nyomán az Európai Unió is több ajánlást fogadott el, amelyekben -- többek között -- a magánszemélyek mellett a gazdasági társaságok felelősségre vonhatósága, valamint a vagyonok külföldön történő zár alá vétele lehetőségének megteremtését javasolja a tagállamoknak. A tavaly aláírt strasbourgi egyezmény értelmében az utóbbi lehetősége már a magyar nyomozó szervek számára is adott. A gazdasági társaságokat Magyarországon egyelőre nem lehet felelősségre vonni, de az Igazságügyi Minisztériumban már megkezdődött egy önálló törvény tervezetének kidolgozása ennek megteremtése érdekében. (Oroszországban a kormány múlt csütörtökön hagyta jóvá a pénzmosás elleni törvényt.)
A pénzmosási ügyek tisztázását nehezíti, hogy először azt kell bizonyítani, hogy a szóban forgó pénz egy másik bűncselekményből származik, de gyakran már ezek felderítése is lehetetlen az ügyek szövevényessége és nemzetközi szervezettsége miatt. A magyarországi sajátosságok közé tartozik, hogy a tranzakciók többségében nem a klasszikus szervezett bűncselekményekből származó pénzösszegek forognak, hanem a gazdasági és vagyon elleni cselekmények profitja.
Az Okri tanulmánya nem találta megfelelőnek a tőzsdei ügyletek ellenőrzését sem, míg a lapunk által megkérdezett szakértők azt emelték ki, hogy a pénzmosással kapcsolatos magyar jogszabályok ugyan viszonylag jók, ugyanakkor nagyon sok esetben az adózási szabályok hiányosságai teszik lehetetlenné a büntetőeljárás megindítását. Az adóhatóság ugyanis csak a vállalkozások könyvelésében kimutatott bevételeket vizsgálja meg. Ezzel ellentétben a nyugat-európai országok egy részében az adóhatóságok a vállalkozások és magánszemélyek tényleges vagyoni helyzetét is megpróbálják ellenőrizni, s amennyiben a költségek meghaladják a bevételeket, akkor nem a hatóság vizsgálódik tovább, hanem az érintettnek kell bizonyítania, hogy nem bűncselekményből származó pénzből fedezte kiadásait.