BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jelentés a magyarországi korrupcióról

Bár nemzetközi összehasonlításban Magyarország ugyan "jó közepes" értékelést kapott, a hazai korrupció jellegénél fogva károsabb, mint a legtöbb vizsgált országban -- állítja a GKI Gazdaságkutató Rt. (GKI Rt.) ügyvezető igazgatója. A Btk.-módosítás készülő tervezete szigorúbban büntetné a vesztegetést.

Egy nagyvállalat privatizációját megelőzően az állami adókedvezményhez jutás érdekében az egyik legnagyobb hazai pénzintézettől szerzett hamis igazolást arról, hogy egy külföldi bank részesedést vásárolt a tulajdonából. Az ügyben a felek nézeteltérése miatt eljárás indult, és jogerős ítélet is született. A két bankot a szóbeli elmarasztaláson kívül nem érintette az ítélet. Egyebek mellett ezzel jellemzi a magyar korrupciós helyzetet és az ellene való védekezés lehetőségeit a nemzetközi tranzakciókban előforduló korrupciós esetekről szóló jelentésében a GKI Rt. Az ENSZ megrendelésére készített dokumentum szerzői szerint a társasági adófizetés elkerülésére, egyes állami megrendelések megszerzésére, külkereskedelmi ügyletek lebonyolítására, valamint a pénzmosás segítésére irányuló megvesztegetési esetek fordulnak elő leggyakrabban Magyarországon.
A jelentés bizonyíthatónak látja, hogy a korrupció a régió gazdaságainak egyik legsúlyosabb gondja, ami valamennyi érintett gazdaság fejlődését erőteljesen visszafogja. A vizsgálatok alapján ugyanis rendkívül szoros összefüggés van az egyes országok korrupciós indexe és GDP-színvonala között. Ez egyrészt arra utal, hogy a fejlett országokban a korrupció "szükségszerűen" kicsi. Másrészt pedig visszaszorítása esetén valószínűsíthető a gazdasági növekedés gyorsulása.
Az egyes országok "megvesztegethetőségi" sorrendjéről a Transparency International nevű nemzetközi szervezet által készített listán egy hellyel történő előrelépés a GDP-növekedés 0,1-0,2 százalékos gyorsulásával jár együtt -- állítja Papanek Gábor, a GKI Rt. ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi: ezen a listán Magyarország a száz vizsgált ország közül jelenleg a 30. helyen áll, a valóságos helyzet azonban ennél rosszabb, mert a hazai korrupció jellegénél fogva károsabb hatású, mint a fejlettebb országokban.
A közelmúltban számos beszámoló bírálta Kelet-Közép-Európa gazdaságait az üzleti életben elterjedt korrupció miatt. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 1999. évi, Transition Report című jelentése szerint a térség vállalatai egyre nagyobb összegeket fordítanak kedvezményes hitelekért, adókedvezményekért jutatott kenőpénzekre. A Világbank tavaly őszi, Anticorruption in Transition című kiadványa pedig azt erősítette meg, hogy a régióban a korrupció a fejlődés egyik legfontosabb akadálya.
A korrupcióellenes nemzeti stratégia részeként az Igazságügyi Miniszériumban elkészült a büntető törvénykönyv módosítását célzó előzetes normaszöveg, amely várhatóan a nyári hónapokban kerülhet a kormány elé -- közölte lapunkkal Soós László, a tárca főosztályvezetője. A Világgazdaság információi szerint a tervezet alapján jelentősen emelkedhet például a vesztegetéssel kapcsolatos cselekmények büntethetősége. A legnagyobb szigorítás a passzív, tehát megvesztegetett személyekkel szemben alkalmazható büntetési tételeknél következhet be.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.