A magyarok népszerű munkavállalási célországa megint emelhet a minimálbéren - a legkisebb fizetés elérheti a diplomások keresetét
Rachel Reeves brit pénzügyminiszter november végén mutatja be az új költségvetést. Szakértők szerint ennek egyik biztos eleme lehet, hogy emelik a minimálbért. Az elemzők 4 százalékos minimálbér-emelést valósítanak a 21 év feletti dolgozóknak. Tehát számításuk szerint az összeg 2026 áprilisától óránként 12,70 fontra, azaz 5590 forintra nőhet. Ez évi bruttó 26 416 font, azaz 11,6 millió forint jövedelmet jelentene egy heti 40 órában foglalkoztatott dolgozó számára – számolta ki a CNBC.
Az emelés megerősítené az Egyesült Királyság pozícióját mint a világ harmadik legmagasabb törvényben garantált minimálbérrel rendelkező országa Ausztrália és Új-Zéland mögött.
A legkisebb bért idén áprilisban óránként 12,21 fontra, azaz 5 370 forintra emelték, növelték a munkáltatói biztosítási járulékot és egyúttal csökkentették azt a jövedelemszintet, amely felett ez érvénybe lép. Ezek az intézkedések jelentősen megemelték a foglalkoztatás költségeit, ami miatt a vállalatok munkahelyeket szüntettek meg. Az Egyesült Királyságban a bejelentett alkalmazottak száma 115 ezerrel csökkent 2024 augusztusa és 2025 augusztusa között. Ezenkívül az intézkedések növelték az inflációt is – magyarázta az üzleti lap.
A minimálbér emelése átrendezheti a brit munkaerőpiacot
A most várható újabb béremelés viszont más következményekkel is járhat. A Financial Times szerint sok munkáltató attól tart, hogy a növekedés után
a legkisebb bért kereső 21 év felettiek már közel ugyanannyit fognak kapni, mint a friss diplomások a pénzügy, a jog vagy a számvitel területein.
A bérfeszültség megrengetheti azt a régi alapelvet, miszerint egyetemi végzettséggel biztosabb és jobban fizető állás érhető el.
Emiatt pedig
csökkenhet a fiatalok továbbtanulási kedve, hiszen nem érdemes hatalmas összeg diákhitelt felvenni és éveket tanulni, ha kétkezi munkával hasonló szinten kereshetnek, mint diplomával.
Az egyetemi tandíj évente 9535 font (4,2 millió forint) Angliába, míg Walesben és Észak-Írországban alacsonyabb, Skóciában pedig a helyi hallgatók nem fizetnek tandíjat. A legtöbben diákhitelt vesznek fel a tanuláshoz, amelyet akkor kell törleszteni, ha a fizetés eléri az évi 25 000 fontot, azaz 11 millió forintot. A törlesztés mértéke pedig a jövedelem 9 százaléka.
Így egy olyan diplomás, aki ugyanannyit keres, mint egy minimálbéren élő dolgozó, valójában kevesebbet visz haza, ha diákhitelt is törleszt.
A brit kormány oktatási prioritása már nem a minél több diplomás képzése
Keir Starmer miniszterelnök azt szeretné, ha a fiatalok kétharmada 25 éves koráig tanulna egyetemen vagy más felsőfokú képzésben, vagy pedig szakmunkát. Tavalyig az elmúlt 25 év célkitűzése az volt, hogy a fiatalok fele diplomát szerezzen. Azaz a kormányzati hangsúly áttolódott a szakképzésre és gyakorlati tudásra.
A jelek már korábban látszódtak. 2015 óta egyharmaddal, a mérnöki képzéseken 2017 óta 40 százalékkal csökkent a cégeknél tanulószerződéssel foglalkoztatott hallgatók száma. Közben a pályakezdő állások száma már második éve csökken, a Hallgatói Munkaadók Intézete legutóbbi jelentése szerint a nagyvállalatok 8 százalékkal kevesebb diplomást vettek fel az elmúlt évben.
Mindennek ellenére a fiatalok egyelőre nem fordulnak el a felsőoktatástól. A UCAS februárban közölte, hogy rekord magas, 600 660 diák adott be jelentkezést az új tanévre, ami 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A King’s College London és a Resolution Foundation januári jelentése szerint a nagyobb fizetés miatti magasabb adók és diákhitel visszafizetése után
egyetemi diplomával a férfiak átlagosan 280 ezer fonttal (123 millió forint), a nők pedig 190 ezer fonttal (83,6 millió forint) keresnek többet az életük során azokhoz képest, akik nem tanultak tovább.
Ha ezt összevetjük azzal, hogy a minimálbért keresők fizetési színvonala valószínűleg életük végéig ugyanaz maradhat, míg a diplomások fizetése a karrier előrehaladtával jelentősen emelkedhet, a fiatalok továbbra is nagy számban választhatják a továbbtanulást.
London fellélegezhet, de csak óvatosan: az IMF szerint visszatérhet a növekedés – az infláció azonban tartós probléma marad
Az árstabilitás továbbra is messze van, és akár 2026 végéig is eltarthat a normalizálódás. Az IMF új előrejelzése szerint a brit gazdasági növekedése erősödik, de a magas infláció miatt a Bank of England mozgástere továbbra is korlátozott.
