Két változat antidiszkriminációra
Mától két törvénytervezet fekszik a parlamenti képviselők előtt a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályokról. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman októberben elkészült fogalmazványa után az MSZP ma nyújtja be saját variánsát. Két szöveg, két szemlélet. Noha a Kósáné Kovács Magda irányításával készült indítvány szinte teljesen átveszi Kaltenbach tervezetének szerkezetét, s a paragrafusok nagy része is szó szerint azonos a kettőben, a kisebbségi biztos rasszizmus és idegengyűlölet elleni szabályai egyértelműen az akut probléma, a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szólnak. A szocialisták viszont mindenféle diszkriminációval szemben fellépést szorgalmaznak.
Kaltenbach Jenő tavaly októberben a képviselőknek átadott tervezete után a szocialisták abból indultak ki, hogy az egyenlő bánásmódot általában védő és a hátrányos megkülönböztetést tiltó szabályokra van szükség. A ki nem mondottan, de egyértelműen a romákkal szembeni diszkriminációra vonatkozó törvény azoknak ártana legtöbbet, akiknek a javát akarná szolgálni -- érvel Kósáné.
A két indítvány tételesen foglalkozik a foglalkoztatási, az oktatási, a szociális -- benne lakásügyi --, egészségügyi, közigazgatási és közszolgáltatási (például vendéglátó helyiségekben elkövetett) diszkriminációval, és ezek jogkövetkezményeivel. Az MSZP -- túllépve az ombudsman tervezetén -- külön címmé teszi a politikai, vallási és más meggyőződés, valamint a nemek és életkor szerinti hátrányos megkülönböztetést.
A Világgazdaság értesülése szerint Kaltenbach Jenő javaslatának új, néhány napja elkészült módosító eleme az, hogy az oktatás terén elkövetett diszkriminációt a gyermek jogai ellen elkövetett bűncselekménnyé nyilvánítaná.
A védendők körén kívüli különbségen túl jelentős eltérés az, hogy a kisebbségi biztos jelentős hatósági jogkört adna az ombudsmannak. Az általa indított eljárás megállapításai határozati formát öltenének, egyenértékűen a közigazgatási szervek döntéseivel. Az MSZP azonban megelégedne a nyilvánosságra hozatal lehetőségével. Mindkét szöveg teret nyit a bírósági eljárásnak, és diszkrimináció esetén a polgári peres kártérítésnek is. A szocialisták felfogásában az ombudsman inkább egyeztető fórum, célja -- a nyilvánosság erejét kihasználva -- a diszkrimináció okozójának "őszinte megbánását" elősegíteni, és megkímélni a bíróságokat a szükségtelen eljárásoktól. Szintén általános érdekeket követne a társadalmi szervezetek küldötteiből álló Egyenlő Eljárás Bizottsága, amely a diszkriminációval szembeni hatékony társadalmi fellépést lenne hivatott elősegíteni, évenkénti jelentéstétel lehetőségével felvértezve.
Az egyik legfontosabb szabály a két tervezetben az, hogy az általános joggyakorlattal szemben részben megfordítaná a bizonyítás terhét. Ez általában ugyan a diszkriminációt állító feladata, de ha a hátrányos megkülönböztetés gyanúja hatóság, közfeladatot ellátó szerv tevékenységekor vetődik fel, mindig a feltételezett hátrány okozójának kell bizonyítania eljárása jogszerűségét.
A benyújtott javaslat sorsa politikai próbakő -- véli Kósáné Kovács Magda --, elválik, hogy a koalíció egyáltalán napirendre tűzi-e a tervezetet.
