Kifehérítenék az "érdekkijárást"
Az igazságügyi tárca elkészítette a lobbitevékenység szabályozását célzó jogszabálytervezet első változatát, amelynek célja, hogy kiemelje a "szürkezónából", s világosan határolja el a korrupciótól a lobbitevékenységet -- mondta lapunknak Hende Csaba, az IM politikai államtitkára. Az érintett felek bevonásával még folynak az egyeztetések, azonban a tárca tervei szerint néhány héten vagy legfeljebb egy-két hónapon belül a kormány elé kerül a koncepció, amely az egyeztetések során megfogalmazott további módosításokat is tartalmazza majd. Ha minden a tervek szerint halad, a törvény 2002. január 1-jével léphetne életbe.
A tervek szerint a jogszabály pontosan meghatározza a lobbizás fogalmát, valamint azt, hogy a lobbitevékenységet végző cégek milyen eszközöket alkalmazhatnak érdekeik érvényesítése céljából -- közölte Hende Csaba.
Lapunk információi szerint -- bár az egyeztetések során ezek még változhatnak -- a lobbicégek az írásbeli észrevételek, a szakmai háttéranyagok, valamint a személyes megbeszélések mellett szakmai tanácskozásokra is meghívhatnák a tevékenységük által érintett személyeket. Ennek költségeit a lobbicégek -- utazás, szállás -- megtéríthetnék az érintett szervek részére. Bár a tervezet nem tartalmazza, de az elképzelések szerint a jogszabály várhatóan maximálni a különféle üzleti juttatások és ajándékok értékét. Az értékhatárt éves szinten szabnák meg a köztisztviselői illetményalaphoz viszonyítva.
A koncepció értelmében az állami és önkormányzati szerveken, illetve az ezek tulajdonában lévő cégeken kívül gyakorlatilag minden társaság, vagy szervezet végezhet majd lobbitevékenységet, azonban ezek számára a törvény beszámolási kötelezettséget írna elő. Ennek értelmében a lobbicégek félévente kötelesek lennének tájékoztatót készíteni arról, hogy mikor, milyen célok és kinek az érdekében fejtettek ki lobbitevékenységet, valamint hogy tevékenységük során mit csináltak, s mekkora összeget költöttek el.
A lobbizást végző szervezetekről a tevékenység által érintett szervek -- Országgyűlés, kormánytagok, önkormányzatok -- vezetnének listát, akiknél az "érdekkijáró" szervek kötelesek lennének bejelenteni lobbizási szándékukat. Ezt az érintett szervek félévente tennék közzé hivatalos lapjukban. A törvénybe foglalt rendelkezések megsértése miatt a listáról törölt szervezetek egy évig nem kerülhetnének vissza a hivatalosan elismert lobbista cégek közé.
Bár mindenképpen kedvező fejlemény, hogy a jogalkotó szabályozni kívánja a lobbizást, ugyanakkor számos módosításra van még szükség -- fogalmazott Morenth Péter, a Nemzetközi Lobbisták Egyesületének vezetője. A szervezet munkaanyaga szerint a tervezet hiányosságai közé tartozik, hogy kizárólag a "lobbista" tevékenységének irányából közelíti meg a kérdést. Nem számol ugyanakkor azzal, hogy a lobbizás a kormányzati, önkormányzati, közalkalmazotti és további döntéshozói körök munkáját is érinti, akiknek az érdekkijárással kapcsolatos tevékenységéhez több -- például az országgyűlési képviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottakról szóló -- kétharmados törvény módosítására is szükség lenne.
A szervezet vezetője szerint a koncepció hiányosságai közé tartozik, hogy a szabályozás alapvetően különféle adminisztrációs korlátozásokra szorítkozik. A tervezet több paragrafuson keresztül szabályozza a lobbitevékenységet végző cégek listájára való felkerülés mechanizmusát, miközben csak elvétve fedezhető fel a törvényalkotónak a lobbizási tevékenységet elősegítő szándéka, s hiányzik a lobbiszakmát körülvevő "pejoratív mellékzöngék" csökkentésénak szándéka is.
Bár a lobbitevékenység szabályozását célzó jogszabály elkészítését az év elején elfogadott korrupcióellenes nemzeti stratégia írta elő, ugyanakkor a kérdés régóta napirenden van, mert már évek óta számos -- marketing- és politikai kommunikációs cég -- foglalkozik lobbitevékenységgel. A Fidesz-frakció már 1999 tavaszán felvetette a problémát, azonban a képviselőcsoportban akkor megkezdett munka néhány hónapon belül megakadt a tervezett jogszabály szigorával kapcsolatban kialakult ellentétes álláspontok miatt.
Bár jelenleg is van egy lista a lobbizást végzőkről, ezen azonban csak társadalmi szervezetek szerepelnek. A hatályos házszabály értelmében a listát az Országgyűlés főtitkára vezeti azokról a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekről, amelyek kérelmezik ezt, s a jegyzéket a ház elnöke minden évben egyszer a Magyar Közlönyben közzéteszi. 2000 májusában összesen 474 szervezet neve szerepelt a listán, amelyek között gyermek-, nyugdíjas-, gazdasági, valamint környezetvédelmi egyesületek egyaránt megtalálhatóak voltak.
