Az igazságügyi tárca elkészítette a lobbitevékenység szabályozását célzó jogszabálytervezet első változatát, amelynek célja, hogy kiemelje a "szürkezónából", s világosan határolja el a korrupciótól a lobbitevékenységet -- mondta lapunknak Hende Csaba, az IM politikai államtitkára. Az érintett felek bevonásával még folynak az egyeztetések, azonban a tárca tervei szerint néhány héten vagy legfeljebb egy-két hónapon belül a kormány elé kerül a koncepció, amely az egyeztetések során megfogalmazott további módosításokat is tartalmazza majd. Ha minden a tervek szerint halad, a törvény 2002. január 1-jével léphetne életbe.
A tervek szerint a jogszabály pontosan meghatározza a lobbizás fogalmát, valamint azt, hogy a lobbitevékenységet végző cégek milyen eszközöket alkalmazhatnak érdekeik érvényesítése céljából -- közölte Hende Csaba.
Lapunk információi szerint -- bár az egyeztetések során ezek még változhatnak -- a lobbicégek az írásbeli észrevételek, a szakmai háttéranyagok, valamint a személyes megbeszélések mellett szakmai tanácskozásokra is meghívhatnák a tevékenységük által érintett személyeket. Ennek költségeit a lobbicégek -- utazás, szállás -- megtéríthetnék az érintett szervek részére. Bár a tervezet nem tartalmazza, de az elképzelések szerint a jogszabály várhatóan maximálni a különféle üzleti juttatások és ajándékok értékét. Az értékhatárt éves szinten szabnák meg a köztisztviselői illetményalaphoz viszonyítva.
A koncepció értelmében az állami és önkormányzati szerveken, illetve az ezek tulajdonában lévő cégeken kívül gyakorlatilag minden társaság, vagy szervezet végezhet majd lobbitevékenységet, azonban ezek számára a törvény beszámolási kötelezettséget írna elő. Ennek értelmében a lobbicégek félévente kötelesek lennének tájékoztatót készíteni arról, hogy mikor, milyen célok és kinek az érdekében fejtettek ki lobbitevékenységet, valamint hogy tevékenységük során mit csináltak, s mekkora összeget költöttek el.
A lobbizást végző szervezetekről a tevékenység által érintett szervek -- Országgyűlés, kormánytagok, önkormányzatok -- vezetnének listát, akiknél az "érdekkijáró" szervek kötelesek lennének bejelenteni lobbizási szándékukat. Ezt az érintett szervek félévente tennék közzé hivatalos lapjukban. A törvénybe foglalt rendelkezések megsértése miatt a listáról törölt szervezetek egy évig nem kerülhetnének vissza a hivatalosan elismert lobbista cégek közé.
Bár mindenképpen kedvező fejlemény, hogy a jogalkotó szabályozni kívánja a lobbizást, ugyanakkor számos módosításra van még szükség -- fogalmazott Morenth Péter, a Nemzetközi Lobbisták Egyesületének vezetője. A szervezet munkaanyaga szerint a tervezet hiányosságai közé tartozik, hogy kizárólag a "lobbista" tevékenységének irányából közelíti meg a kérdést. Nem számol ugyanakkor azzal, hogy a lobbizás a kormányzati, önkormányzati, közalkalmazotti és további döntéshozói körök munkáját is érinti, akiknek az érdekkijárással kapcsolatos tevékenységéhez több -- például az országgyűlési képviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottakról szóló -- kétharmados törvény módosítására is szükség lenne.
A szervezet vezetője szerint a koncepció hiányosságai közé tartozik, hogy a szabályozás alapvetően különféle adminisztrációs korlátozásokra szorítkozik. A tervezet több paragrafuson keresztül szabályozza a lobbitevékenységet végző cégek listájára való felkerülés mechanizmusát, miközben csak elvétve fedezhető fel a törvényalkotónak a lobbizási tevékenységet elősegítő szándéka, s hiányzik a lobbiszakmát körülvevő "pejoratív mellékzöngék" csökkentésénak szándéka is.
Bár a lobbitevékenység szabályozását célzó jogszabály elkészítését az év elején elfogadott korrupcióellenes nemzeti stratégia írta elő, ugyanakkor a kérdés régóta napirenden van, mert már évek óta számos -- marketing- és politikai kommunikációs cég -- foglalkozik lobbitevékenységgel. A Fidesz-frakció már 1999 tavaszán felvetette a problémát, azonban a képviselőcsoportban akkor megkezdett munka néhány hónapon belül megakadt a tervezett jogszabály szigorával kapcsolatban kialakult ellentétes álláspontok miatt.
Bár jelenleg is van egy lista a lobbizást végzőkről, ezen azonban csak társadalmi szervezetek szerepelnek. A hatályos házszabály értelmében a listát az Országgyűlés főtitkára vezeti azokról a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekről, amelyek kérelmezik ezt, s a jegyzéket a ház elnöke minden évben egyszer a Magyar Közlönyben közzéteszi. 2000 májusában összesen 474 szervezet neve szerepelt a listán, amelyek között gyermek-, nyugdíjas-, gazdasági, valamint környezetvédelmi egyesületek egyaránt megtalálhatóak voltak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.