Nem gyanítanak bűncselekményt

A Kapás Utcai Rendelőintézet felkérésére 1999-ben készült vizsgálat megállapításai szerint Molnár Lajos akkori főigazgató olyan magáncégekkel kötött megbízási szerződéseket, amelyeknek ő maga volt az ügyvezető igazgatója. A jogi szakvélemény szerint -- a közalkalmazottakra vonatkozó egyik kormányrendelet alapján -- a megbízás során összeférhetetlenség merült fel, s annak gyanúja is megfogalmazódott, hogy az igazgató előnytelen szerződéseket kötött saját magáncégeivel. Ennek során kárt okozhatott az önkormányzati intézménynek és egy német befektetőnek is.
A BRFK gazdaságvédelmi osztálya névtelen feljelentés alapján megvizsgálta az ügyet, ám ezt követően nem indított nyomozást a szerződésekkel kapcsolatban. A feltételezett visszaélésekre vonatkozóan a rendőrség megállapította, hogy azok alaptalanok: csalás vagy sikkasztás bűncselekményének gyanúja nem merült fel. A rendőrség megállapításai minden tekintetben tisztázták Molnár Lajos volt főigazgató szerepét. A vizsgálatban szereplő tömegspektrométerrel kapcsolatban megállapították, hogy azt Molnár Lajos szerezte kapcsolatai révén, ezért az jogosan került az egyik magáncég használatába. Az említett összeférhetetlenség sem állt fenn, mivel a vizsgálatban szereplő kormányrendelet nem a rendelőintézetben megvalósult jogviszonyra vonatkozik.
Jürgen Dorste, a szerződésekben szereplő cégek -- Medirec Kft. és Molab Kft. -- többségi tulajdonosának képviselője is kijelentette a vizsgálat után, hogy a cégekbe befolytak az OEP támogatásai. Az üzletember azt soha nem állította, hogy a bevételeket a főigazgató elsikkasztotta volna vagy jogosulatlanul jutott volna bármilyen kifizetéshez. Csupán arról szólt, hogy a tulajdonosnak nem keletkezett nyeresége. Ennek alapján az is kiderült, hogy a német befektetőt sem károsították meg.