Népszavazások évadja kezdődött

A mai magyar belpolitikai élet legnépszerűbb akcióját jelenleg a referendumkezdeményezések jelentik. Az MDF a vallásszabadságról szóló törvény elutasításakor jelezte ebbéli szándékát. Az MSZP négy kérdést fogalmazott meg, s az SZDSZ is hasonló lépést fontolgat. A párt országos tanácsa május 5-én határoz arról, a párt kezdeményez-e népszavazást, és ha igen, milyen kérdésekkel. Haraszti Miklós ügyvivő elmondta: a kormányzati korrupció visszaszorítását célzó jogalkotási munkát akarnák ily módon kötelezővé tenni.
A választási eljárásról szóló jogszabály szerint a 2002-es választásokig különböző témákban több referendumot is ki lehet írni, amelyeket akár egyazon napon is megtarthatnak. Egy lényegi megkötést tesz a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény: azonos tartalmú kérdésben nem indítható új kezdeményezés.
Orbán Viktor miniszterelnök rádióinterjújában az MSZP kérdéseiről úgy nyilatkozott: mindegyikre igennel szavazna, mivel azok a kormányprogam támogatására szólítanak. Az MSZP elnöke úgy reagált, örül, hogy a kezdeményezésnek egy biztos támogatója máris van. A szocialista kérdések ugyanakkor vitát váltanak ki, miután a kormánypárti politikusok azt állítják, a felvetések részben megvalósultak, részben megvalósítás előtt állnak.
A sorkatonai szolgálat eltörlése ügyében tavaly az MSZP egyetértését hangoztatta a tisztán profi sereg létrehozása kapcsán, de öt-tíz évben jelölte meg az ehhez szükséges időt. A 2002-ig végrehajtandó áttérés szabad demokraták által becsült 30-40 milliárdos költségét irreálisan alacsonynak tartották. A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól alkotott országgyűlési határozat határidő megjelölése nélkül írja elő a "professzionális haderőre áttérés lehetőségének" megalapozását. A parlamenti döntés a 2000--2010 közti éveket öleli fel. Az MSZP illetékeseinek nyilatkozataiból kiderül, ennél ugyan rövidebb időre gondolnak, de ez is eltarthat 2007-ig.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) az életfeltételek javításával együtt 200-300 milliárdban állapította meg a profi sereg kialakításának többletigényét. Csupán az illetmények emelkedése miatt 80-90 milliárdot becsültek. A tavaly 35, ez évben 45 ezer forint körüli kezdő szerződéses katonai fizetés nagyjából duplájára emelését az MSZP is szükségesnek tartja. Az idei HM-költségvetés 40 százalékát, 95 milliárdot fordítanak személyi kiadásokra, vagyis pluszforrás nélkül évente hasonló összegű növekedéssel járna az egy lépcsőben végrehajtandó áttérés a tisztán szerződéses rendszerre. Az MSZP szakértői azóta elkészítették számításaikat, s e szerint megoldható a finanszírozás -- állítja Juhász Ferenc, a párt alelnöke, de részleteket nem árult el. Mindössze annyit mondott, hogy ha a HM költségvetését a GDP 1,61 százalékáról a NATO-nak ígért 1,81-re emelnék, az körülbelül 60 milliárd forint többletet eredményezne, amely elegendő a sorkatonák végleges leszereléséhez.
Ami a nyugdíjemeléssel kapcsolatos kérdésre vonatkozik: jelenleg a svájci indexálás van érvényben, azaz fele-fele arányban a várható keresetnövekedést, illetve a várható inflációt veszik figyelembe. A törvény utólagos korrekciót ír elő, amennyiben a vártnál nagyobb ütemben emelkednek a bérek és/vagy az árak. Erre a nyugdíjak reálérték-megőrzése miatt van szükség. Ám az ellenzék és a nyugdíjasszervezetek is jelezték: a januári áremelések legnagyobb "vesztesei" a nyugdíjasok, mivel azon termékek és szolgáltatások ára emelkedett, amelyek a nyugdíjas fogyasztói kosarat érintették. Ezt nem kompenzálja a novemberi utólagos korrekció.
Ahhoz, hogy az uniós csatlakozás után a magyar állampolgárok teljes értékű munkavállalók legyenek, megfelelő nyelvtudásra van szükségük -- magyarázta az ingyenes nyelvvizsgára vonatkozó felvetést a szocialista Csizmár Gábor. Pokorni Zoltán oktatási miniszter egy múlt pénteki konferencián azt mondta: 2006-ra minden érettségizőnek le kell tennie egy közép- és egy alapfokú nyelvvizsgát.
A legellentmondásosabb a munka törvénykönyvét érintő népszavazási kérdés. Az MSZP azt firtatná, jogosnak tartanak-e a polgárok heti két szabadnapot, amelyek egyike vasárnap lenne, miközben a kormánypártok azt állítják, ezt éppen a jogszabály nagy vitát kiváltó módosítása biztosítja. Az tény, hogy a korrekcióban szó szerint az szerepel, "a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie", ám a dokumentum egyúttal számos kivételt sorol fel.