A bizonytalan vallásosak megnyerése

A legutóbbi választásokon a kampány kiemelt kérdései között szerepelt az egyházpolitika, nem kis mértékében az egyházi ingatlanok visszaadásával is foglalkozó 1997-es vatikáni megállapodás végrehajtásával kapcsolatos nehézségek miatt. A Fidesz vezetői az 1998-as kampány hajrájában és a két forduló között is több egyházi vezetőnél tettek látogatást. Emlékezetes a katolikus püspöki kar vitát kavart választási felhívása, melyben ugyan szó szerint csak az szerepelt, hogy "ne vesztegessük el szavazatainkat esélytelen jelöltekre...", ám ezt többen a jobboldali összefogást megteremtő Fidesz melletti kiállásként értékelték.
Az MSZP több politikusa lapunknak azt mondta: nem tudnak érdemben reagálni arra a jelenségre, hogy a hagyományosan a jobboldalhoz közel álló, vallásos meggyőződésű választók lelki vezetőik "tanácsát" is kikérik a pártokat illetően, utóbbiak pedig akár miséken is szívesen kitérnek erre a témára. A szocialisták hozzáteszik: míg 1998-ban az "egyházi kampány" jelentőségét növelte, hogy a hagyományosan KDNP-re szavazó rétegeket a Fidesz felé kellett orientálni, addig a jobboldali egység immáron egyértelmű.
A Fidesz és az MSZP szavazótáborában körübelül megegyezik a magukat vallásosnak nevező szavazók száma és aránya. (Az egyház tanítását követőknél a Fidesz felé billen a mérleg). Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesznek nagyobb szüksége lehet saját tábora stabilizálására, mert az lazábban kötödik a párthoz, mint az MSZP-hez a saját bázisa. Tény továbbá, hogy az "aktív bizonytalanok" csoportja, azaz a választani akaró, de még nem tudó réteg valamivel vallásosabb, mint a lakosság. Ez azt jelenti, hogy a választókorúak 8-9 százalékának döntését akár befolyásolhatják az egyházpolitikai üzenetek.
A választóknak és az egyházaknak egyaránt szólnak a Fidesz üzenetei -- szögezte le Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A legnagyobb kormánypárt programtervezete összességében több száz megvalósítandó elképzelést sorakoztat fel, közte csupán négy vonatkozik az egyházakra. A kötelező polgári esküvő elhagyása mellett a Fidesz fellépne a társadalomra veszélyes, "vallásinak nevezett" csoportok ellen. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban már beterjesztettek egy törvénymódosítást, melyhez azonban nem sikerült a szükséges kétharmados támogatást biztosítani. A vitairat egyébként úgy értékeli az elmúlt három évet, hogy az 1998-as program célkitűzései jelentős részben megvalósultak. Ami hátravan: törvényben rögzítenék, hogy "az iskoláknak a hitoktatásra védett időben kell lehetőséget biztosítani", valamint "keresik annak lehetőségét", hogy a kistelepüléseken méltatlan körülmények között élő lelkipásztorok helyzetén javítsanak.
Az MSZP-nek az a kiindulási alapja, hogy a jelenlegi törvények megfelelően rendezik az egyházak helyzetét -- hangsúlyozta Kósáné Kovács Magda, az emberi jogi bizottság elnöke. A szocialisták programjukban nem akarnak különbséget tenni a baloldallal rokonszenvező hívő és a nem hívő választók között. Kósáné Kovács Magda leszögezte, szerinte nem is lehet vallási érzelmekkel a választókat befolyásolni. Fel kívánják gyorsítani államnak az egyházakkal kapcsolatos, anyagi kötelezettségei teljesítését. Bővítenék ugyanakkor a magánszemélyek által igénybe vehető, adóból leírható támogatási formák körét. Mindezek mellett az MSZP kormányra kerülve elősegítené az egyházak és önkormányzatok együttműködését, az egyházak nemzetközi tevékenységét.
A fentieket Kovács László, az MSZP elnöke ismertette is a héten történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélésén. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke -- több elnökségi taggal együtt -- Paskai László bíboros-prímásnál tett látogatásakor adott tájékoztatást elképzeléseikről, kérve, hogy az egyház a lehetőségeihez mérten segítse elő a minél szélesebb társadalmi vitát.